A Magyarországról elszármazott, Egyesült Államokban élő Karikó Katalin kutató Drew Weissmannal közösen érdemelte ki az elismerést.
„Igen, a kitartás, és úgy gondolom, hogy életed első 14 éve, a génjeid, a szüleid, a tanáraid, a barátaid, ezek formálnak téged, azt a személyt, aki leszel” –nyilatkozott Karikó Katalin a díj hivatalos weboldalának, a The Nobel Prize–nak első interjújában azt követően, hogy tudomására jutott a hír. Az 1955-ben, Szolnokon született, Kisújszálláson felnőtt tudóst az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért jutalmazták. Ezt a technológiát alkalmazták sikerrel a Covid–19 járvány elleni küzdelemben.
A Nobel-díjat odaítélő bizottság indoklásában kifejtette, hogy a Pennsylvaniai Egyetem magyar biokémikusának és amerikai kutatóorvosának felfedezése a nukleozidbázisok módosításáról lehetővé tette a Covid–19 elleni mRNS vakcinák kifejlesztését és hatásos alkalmazását. A kutatók áttörő felfedezéseikkel teljesen átformálták az emberiség ismereteit. A hírvivő RNS (mRNS) immunrendszerrel történő kölcsönhatása új fejezetet nyitott a tudományban. A két tudás kutatása egyben hozzájárult ahhoz, hogy példátlan gyorsasággal lehessen oltásokat kifejleszteni az emberi egészséget veszélyeztető vészhelyzetben.
A két tudós 2005-ben az Immunity című szakkiadványban publikálta felfedezésüket, miután a Nature szakfolyóirat visszautasította tanulmányukat. Kutatásaik során rájöttek, hogy ha az mRNS-ben az uridinbázist pszeudouridinre cserélik – ami természetes körülmények között is előfordul RNS-ekben – akkor az meggátolja, hogy az mRNS-terápia kedvezőtlen immunreakciót váltson ki.
Karikó Katalin története
Karikó Katalin hihetetlen akaratának is köszönheti, hogy jelentős eredményeket tudott elérni kutatásai során. Miután végzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa lett, s az MTA Szegedi Biológiai Központlaboratóriumaiban kezdett el dolgozni. Amikor elmaradtak a kutatási eredmények és megszűnt a támogatás, munka nélkül maradt.
„Amikor elbocsátottak, nem azzal töltöttem az időmet, hogy sajnálkozzak, és olyanokat mondjak, hogy »Miért pont én?«. Minden energiádat arra kell összpontosítanod, hogy megkeresd: »Mi a következő? Mit tehetek?»”
Ekkor, 1985-ben, harmincévesen döntött úgy férjével, hogy kislányukkal hármasban elhagyják Magyarországot. Meg sem álltak az Egyesült Államokig. Katalin a philadelphiai Temple Egyetemen kapott munkát, majd a Pennsylvaniai Egyetem következett. 1997-ben itt találkozott Drew Weissman mikrobiológussal, akivel rájöttek, hogy eltérő irányból, de eljuthatnak ugyanahhoz a célhoz.
2013-ban nyugdíjazták az egyetemen, de nem adta fel: tudta, hogy további kutatásainak van értelme, célja. Elfogadta a mainzi székhelyű BioNTech immunterápiák kifejlesztésével és gyártásávalfoglalkozó biotechnológiaicég kutatói állását. Itt szabadon folytathatta kísérleteit: rábízták a módosított mRNS-sel folyó gyógyászati kísérletek vezetését. Korábban ez a cég vásárolta meg a Drew Weissmannal közösen, 2005-ben bejegyzett szabadalmukat, mely a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásáról szólt. A 2008-ban, startupként induló vállalkozás a rákkutatásra koncentrált, de a világjárvány elterjedésekor a Covid–19 immunterápiára összpontosított. Karikó Katalin idővel a cég alelnöke lett, egészen 2022-ig. Kilenc évi Németország–Egyesült Államok közötti ingázást követően a tudós visszatért a Pennsylvaniai Egyetemre, hogy ott folytassa tovább kutatómunkáját az mRNS további terápiás alkalmazási lehetőségeiről.
