Két év alatt, felerészben adományból renoválják Toszkána fővárosában a csaknem hétszáz éves Ponte Vecchiót.
1345 óta húzódik az Arno folyó fölött Firenzében a Ponte Vecchio, magyarul Öreg Híd. A rendkívüli építmény szerencsésen túlélte a második világháborút. A művészetek városában a folyó összes hídját felrobbantották a visszavonuló német csapatok – kivéve ezt. Igaz, a híd két lábánál lévő épületeket elpusztították, hogy az Öreg Híd használhatatlanná váljon az előre törő szövetséges csapatok számára.
A reneszánsz bölcsője
Olaszország egyik legnépszerűbb úti célja a reneszánsz bölcsőjének is tekintett Firenze, ahol bámulatos középkori épületeket, műkincseket csodálhatunk meg. Így a Dómot és a székesegyház múzeumát. A Palazzo Vecchiót, azaz a Régi Palotát, a csaknem száz méterig magasodó harangtornyával. A nyolcszögletű, zöld-fehér márvánnyal borított Szent János-keresztelőtemplomot (Santa Croce) és aranyozott bronzkapuját. A Michelangelo Dávid-szobrát is őrző Galleria dell’Accademia múzeumot. Az Uffizi Képtárat és a Pitti Palotát, mely ma szintén múzeum.
S a város egyik fő látványosságát, a 95 méter hosszú Ponte Vecchio-hidat, melyen évente több millió turista sétál át. A folyópartról a nevezetes híddal a háttérben készít mindenki kiváló családi fényképeket.






(Fotók: Falus Tamás)
Aranyművesek hídja
A híd különlegessége nem csupán abban rejlik, hogy hosszú évszázadok óta köti össze az Arno két partját. Túlélt háborúkat, tűzvészt, és még az 1966. őszi nagy árvíz sem tudta ledönteni. Érdekessége elsősorban az, hogy oldalára fecskefészekszerűen tapadnak kis házacskák, olykor ki is lógva a hídról. Egykoron a hentesek boltjai sorakoztak itt, hogy megromlott portékájukat könnyen a vízbe tudják dobni, de ezt a város urai, a felvilágosult Mediciek egészségügyi okok miatt betiltották. Helyüket átvették az aranyművesek, akik az üzletük mögött lévő műhelyekben maguk készítették az ékszereket. A hagyomány részben megmaradt, de ma már inkább csak árusítás folyik a hídon. Az ékszerüzletek mellett már ott sorakoznak az ajándékboltok is.
Azon a hídon, melyen átsétálva szinte észre sem vesszük, hogy egy folyó fölött haladunk át. Mert az épületek elveszik az Arnóra a kilátást. A híd közepén viszont előtűnik a folyó, ahol árkádok sora alatt dughatjuk ki fejünket a szép látványért. Egy szobor is megragadja a tekintetünket. 1901 óta áll a híd közepén Benvenuto Cellini mellszobra, aki a reneszánsz kor egyik leghíresebb ötvösmestere volt.
A Vasari-folyosó titka
Az építmény további különlegessége, hogy legfelső szintjén rajta keresztül húzódik a híres Vasari-folyosó. E csaknem egy kilométeres fedett út 1565-ben, öt hónap alatt készült el, emeletnyi magasságban. Az Uffizi Képtár felső szintjén, lakóházakon és a hídon keresztül köti össze az egykori kormányzói palotát, a Palazzo Vecchiót a Pitti Palotával, a Medici család egykori rezidenciájával. Ma a városházának ad otthont a Palazzo Vecchio, mely a Piazza della Signorián található. A kormányzói palota a Firenzei Köztársaságnak, később a Toszkánai Nagyhercegségnek is székhelye volt.
A folyosó rendeltetése részben az volt, hogy Francesco de’ Medici nagyherceg elkerülje a veszélyesnek tartott, olykor piszkos belvárosi utcákat. Így kötöttségektől megszabadulva, testőrök nélkül, szabadon közlekedhetett lakhelye és hivatala között. A történetírók szerint néha meg-megállt, és feltűnés nélkül szemlélhette a köznépet, hallgathatta ki beszélgetéseiket.
A folyosó idegenvezetővel, csoportosan elvileg látogatható, de jelenleg zárva van. Várhatóan 2024 nyarától fogadja ismét a turistákat.
2 millió eurós felújítás, a fele adományból
A Travelnews híre arról számol be, hogy kétéves korszerűsítés vár a Ponte Vecchióra. Az eddigi felújítások szinte kizárólag a híd stabilitásának megőrzéséről szóltak. Ezúttal azonban a renoválás keretében előbb a felszínét tisztítják meg az algáktól, moháktól, zuzmóktól, gyomoktól. Ezt követően megerősítik a köveket, burkolatokat.
A híd felső részén 2024 októberében és novemberében végzik el a munkálatokat, az alsó rész megújítását 2025 és 2026 nyarán tervezik. Az összköltség várhatóan 2 millió euró lesz. A kiadások felét, adományként, Olaszország egyik leghíresebb bortermelő családja, az Antinori família ajándékozza majd Firenze városának. E család az ország egyik legnagyobb borászati vállalkozása, története 26 generációra vezethető vissza, egészen a XIV. századig.



