A Balti tenger alatt épül a világ leghosszabb, előre legyártott elemekből készülő alagútja. 2029-től nagyságrenddel rövidíti majd le a vasúti és közúti forgalmat Dánia és Németország között.
Miközben a Olaszországban, a Messinai-szoros fölé tervezett építmény, a világ leghosszabb függőhídja még megvalósításra vár, addig egy másik hatalmas európai közlekedési projekt már javában halad.
Rendhagyó építési mód
Gőzerővel készül Dánia és Németország között a 18,1 kilométer hosszú Fehmarnbelt, mely a világ leghosszabb, előre legyártott elemekből épített, víz alatt húzódó közúti és vasúti alagútja lesz. Míg a messinai híd az Európai Unió skandináv–mediterrán folyosójának egy része lesz, s Észak- és Dél-Európát köti össze, addig a már készülő alagút Skandinávia és a Földközi-tenger közötti folyosó, illetve Skandinávia és Közép-Európa közúti–vasúti összeköttetésének meghosszabbítása lesz.
A Balti-tengerben a Fehmarnbelt-szoros alatt, a dán Lolland-sziget és a német Fehrmarn-sziget között húzódó alagút az innováció és a mérnöki tudomány csúcsának számít majd mind tervezésében, mind építési módjában.
Az agyagból és mészkőből álló alapkőzet miatt a tenger alatti rétegek túl puhák ahhoz, hogy bennük alagutat lehessen fúrni. Ezért a felszínen előre legyártanak 89 darab óriás alagútelemet, azokat kavicságyra helyezik, majd leeresztik 40 méter mélységbe a tengerfenékre, egy víz alatti árokba. Ott összekapcsolják őket. Egy-egy szakasz 217 méter hosszú, 42 méter széles, s 73 tonnát nyom.
A legújabb video: Így épül
Az építkezést a több vállalatot tömörítő Femern Link Contractors (FLC) konzorcium végzi, mely folyamatosan ad tájékoztatást a munkálatokról, fényképen és videón publikálja, hol, és hogyan halad az építkezés.
A legutóbbi videót 2025 júliusában tette közzé. Dane Grace, a tehetséges drón operatőr tökéletes időjárási körülmények között megörökített felvételeit, melyeket az alagút német és dán építkezései felett rögzített. Látványos mozgóképei a két ország alagútportáljánál végzett munkákat mutatják, valamint az alagútelemek gyártását a Rødbyhavnban található nagy gyárban.
További videókat itt találunk!
7–10 perc autóval, vonattal a tengerfenék fölött
Jelenleg a dél-dániai, Lolland-szigeten álló Rødbyhavnből csak egy 160 kilométeres közúti kerülőúton, vagy egy egyórás kompúttal lehet eljutni az észak-németországi Puttgardenből, a német Fehmarn-félszigeten található városból. A két említett város közötti távolságot pedig közúton mindössze 10 perc alatt lehet majd megtenni autóval. Vonattal hét perc lesz e távolságot teljesíteni. Becslések szerint az alagutat naponta száznál több vonat és több mint 10 ezer autó fogja használni.
Ma még a Hamburg és Koppenhága közötti utazáshoz sokan inkább a repülőt választják. A 2029-ben elkészülő alagút a Nyugat-Dániát elkerülő új vasútvonal révén a Koppenhága és Hamburg közötti vonatozási idő két és fél óra lesz, a mostani fele.
Az Európai Bizottság 1,3 milliárd euróval szállt be
Az építkezést a dán parlament már 2015-ben jóváhagyta, német oldalon viszont a projekt csak 2020-ban kapott építési engedélyt. Az alapkőletétel Dániában 2021 januárjában, Németországban 2021 novemberében volt, a földmunkák is ebben az évben kezdődtek meg.
Az FLC irányításával a feladatokat három különálló munkacsoport végzi. Az egyik az alagutakat gyártja, a másik az elemek víz alá helyezéséért felelős, míg a harmadik a szárazföldi felhajtókat, hidakat építi.
A teljes projekt 7,4 milliárd euróba kerül, melynek nagy részét Dánia fizeti. 1,3 milliárd eurót az Európai Bizottság bocsát rendelkezésre. Az alagút építése egyben egy szélesebb körű uniós terv része, amely a kontinensen belüli közlekedési kapcsolatokat kívánja erősíteni, egyben pedig mérsékelni a repülőforgalmat.
Aki saját szemével is látni kívánja, miként haladnak a munkálatok, az megteheti Rødbyhavnban, ahol 2025 márciusában kilátó nyílt. Onnan kiválóan lehet rálátni az építési területre. Eddig már több mint 10 ezer látogató volt kíváncsi az építkezésre.
(Képek: Fermern Link Contractors, térkép: Google Maps)
