A magyar lakosság látszólag szélsőségesen foglal állást arról, milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia az általuk olvasott, hallgatott, nézett médiumok esetében.
Többféleképpen is értelmezhető, miért tűnik szélsőségesnek a magyarok állásfoglalása arról, vajon milyen az AI hasznosítása a médiatartalmak előállításakor. Úgy is magyarázható, hogy egyáltalán nem szélsőséges, hiszen az erről alkotott semleges vélemények kiegyenlítik a pozitív és negatív véleményeket. De úgy is elemezhető, hogy az emberek az AI és a média kapcsolatáról még nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy valódi véleményt alkossanak.
Így összegeznek a szakemberek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt, Médiatudatosság és a médiába vetett bizalom című kutatásban, melyet a magyar médiafogyasztásról készítettek. A felmérésben kiemelt kérdéskör volt az AI szerepének meghatározása a média megítélésében. (A kutatás további főbb megállapításait korábban a Médiafogyasztás: Tudatosság, bizalom és bizalmatlanság című írásunkban foglaltuk össze.)
Akik jobban bíznak az AI-ban
Míg a felnőtt magyarok 29 százaléka véli (inkább) pozitívnak az AI jelentette változást, addig 34 százaléka értékeli (inkább) negatívnak. A két oldal között a különbséget a szélsőséges értékelések adják. Vagyis valamivel többen tartják nagyon negatívnak a jelenséget, mint nagyon pozitívnak. Akik általában jobban bíznak egy adott médiumban, azok az AI bevonását is lényegesen kedvezőbbnek tartják, mint azok, akik eleve bizalmatlanok az egyes csatornákkal, újságokkal, weboldalakkal szemben.
A megítélés a tartalomfogyasztás gyakoriságával nincs érdemi összefüggésben. Annak, aki naponta, hetente vagy ritkábban használ egy-egy felületet, nem változik a véleménye az AI használatáról a médiában. De az sem változtat a véleményeken, hogy ki, mennyi időt tölt el naponta vagy hetente médiafogyasztással.
Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy kedvezően értékeli a mesterséges intelligencia használatát a médiában. Értelemszerűen ezzel egybevág az az eredmény, hogy a diákok kifejezetten pozitívan, míg a nyugdíjasok negatívabban értékelik az AI szerepét. A fővárosiak inkább negatívan látják az AI használatát, míg jobban hajlanak a pozitív irányba a kisebb városokban, illetve falvakban élők.
Az iskolai végzettség esetében is megfigyelhető ez: minél alacsonyabb valakinek az iskolázottsága, annál kedvezőbb a véleménye.
Pozitívumok és negatívumok
A kutatók várakozásának megfelelően az AI médiahasználatában a pozitívumok között a legtöbben (a válaszadók negyede) úgy látják, hogy az új vívmány a tartalomgyártók munkájához szükséges időt rövidíti meg. Mások úgy ítélik meg, hogy a tartalmak minőségének javításában, a tények ellenőrzésében játszhat fontos szerepet.
A tartalom magasabb szintű megbízhatóságában viszont már nem bíznak annyian. A kérdőívet kitöltők több mint harmada semmilyen pozitívumot nem lát abban, hogy a tartalomszolgáltatók esetleg hasznosítják-e az AI-t vagy sem.
A válaszadók csaknem fele vélekedik úgy, hogy a médiában a mesterséges intelligencia megkönnyíti az álhírek készítését és terjesztését. Sokan elveszni vélik a tartalmakból a stílust és az egyediséget. A feleletet adók egyharmada (35 százalék) a tartalomkészítők munkáját is félti az AI megjelenésével. A pozitívumok között 26 százalékuk említette, hogy a tartalomgyártók munkaideje csökkenhet az AI bevonásával. Mindebből az olvasható ki, hogy a munkahelyek megszűnésének lehetősége jobban aggasztja a magyar lakosságot, mint az a pozitívum, hogy a mesterséges intelligencia segítheti munkájukban az újságírókat, tartalomkészítőket. A megkérdezettek fele szerint a megjelenő tartalmak minőségét rontja, illetve megbízhatatlanná teszi, ha azokat AI segítségével végzik.
A kutatók következtetése:
„Akik a saját megítélésük alapján könnyebben megállapítják egy hírcikkről, hogy az hiteles-e vagy sem, azok amellett, hogy az egyes médiumokban is jobban bíznak, a mesterséges intelligencia megjelenését is pozitívabban értékelik. E mögött nagy valószínűséggel az állhat, hogy aki magabiztos a saját képességeiben abban a tekintetben, hogy észrevegye a potenciálisan hibás vagy hamis tartalmakat, az kevésbé tart egy újabb tényező megjelenésétől, hiszen meggyőződése, hogy helyén fogja tudni kezelni az AI miatt esetlegesen megszaporodó álhíreket is.”
A kutatás célja
A teljes kutatás célja az volt, hogy jobban megérthetők legyenek a médiatudatossággal és a médiába vetett bizalommal összefüggő vélemények és szokások a 18 éven felüli magyar lakosság körében. Az adatfelvétel VeVa kutatási panelen készült online kérdőív (CAWI) kitöltésével 2024. december 9. és 2024. december 19. között. A célcsoport a 18 és 79 év közötti felnőtt magyar lakosság volt, 1103 fős a mintamérettel. A minta reprezentatív volt a felnőtt magyar lakosságra nézve: nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint.
(Az ábrák forrása: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, nyitókép: Pexels)
