Bizalmi vagyonkezelés olyan jogi szerződés melyben a vagyonrendelő a vagyonkezelőre ruházza át a kezelt vagyont, egy harmadik fél, a kedvezményezett javára. A bizalmi vagyonkezelés sok szituációban előnyös lehet, például egy vállalkozás generációváltása esetén, amikor a cég stabilitását bizalmi vagyonkezelés által biztosítják az ügyvezető-tulajdonos kiesése esetére. De jelentős adóelőnyökkel is járhat, amit egy időben elvégzett adótervezéssel el lehet érni.
A bizalmi vagyonkezelés folyamata
A bizalmi vagyonkezelés szerződéses viszonyt hoz létre a vagyonrendelő (eredeti tulajdonos) és a bizalmi vagyonkezelő között. A vagyonkezelőre azzal a céllal ruházódik át a vagyon, hogy azt a szerződésben definiált módon kezelje, adminisztrálja, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, illetve a vagyonrendelő által megadott kedvezményezettnek a meghatározott feltételek teljesülésekor a vagyont átadja.
A bizalmi vagyonkezelésnek három szereplője van, akik lehetnek jogi vagy természetes személyek is:
- A vagyonrendelő, aki a bizalmi vagyonzelesére adott vagyonelem tulajdonjogával rendelkezik.
- A vagyonkezelő, aki a vagyonrendelő által meghatározott természetes vagy jogi személy.
- A kedvezményezett, aki a vagyonrendelő által meghatározott időben és feltételek teljesülésekor részesül a vagyonból.
Jogszabályi háttere
Gyakorlata a 2014-es új Polgári Törvénykönyvvel lépett életbe, és az angolszász jogrendszerben alkalmazott úgynevezett trustok mintájára lett kialakítva.
Magyarországon a bizalmi vagyonkezelőket a Magyar Nemzeti Bank felügyeli és szabályozza.
Előnyei cégutódláskor
A bizalmi vagyonkezelés generációváltás előtt álló cégeknek is hasznos konstrukció lehet, amely biztosítja a cégátadás során, illetve a cégvezető esetleges kiesése után is a családi vállalkozás működésének folytonosságát.
Magyarországon professzionális szinten bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó vállalatra példa az Apelso Trust.
