Egyszerre szolgálni és szolgáltatni kíván a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Termelékenységi jelentése. Egyben segíteni akar megérteni a gazdasági növekedés és felzárkózás legfontosabb jellemzőit, mozgatórugóit és dinamikáját.
Az egy foglalkoztatottra jutó GDP 2023-ban Magyarországon az Európai Unió átlagához képest 73,3 százalék volt (ez az Európai Unió rangsorában hátulról a 4. helyet jelenti), mely 1,6 százalékos javulás a 2019. évi 71,7 százalékos szinthez képest. A KKV-k munkatermelékenysége a nagyvállalati mutató 54,4 százalékát érte el 2022-ben; az uniós arány 60 százalék volt. A hazai innovációs ráfordítások reálértéke mérséklődött, ami az innovációs hatékonyság enyhe romlása mellett az eredmények csökkenését okozta. Magyarországon a digitális infrastruktúra kiépítettsége az uniós átlag feletti, de nincs kellő mértékben kihasználva. Az ország ökológiai hatékonysága 81 százalék az EU-átlaghoz képest, ám még vannak előrelépési lehetőségek. Ezek egyike a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Többek között e megállapítások olvashatók a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, 2024 decemberében publikált Termelékenységi jelentésében. A jelentés úgy kívánja szolgálni a jegybank törvényi feladatainak ellátását, hogy szándéka szerint segít megérteni a gazdasági növekedés és felzárkózás legfontosabb jellemzőit, mozgatórugóit, dinamikáját. Felvázolásuk közelebb vihet a termelékenységet javító reformok megfogalmazásához és végrehajtásához. Az elemzés a hatékonysági mutatók széles körét vizsgálja: így a munkatermelékenységet, az innovációs-, digitalizációs- és ökológiai hatékonyságot.
A KKV-k meghatározó szerepe
A jelentés fontos tényeket, észrevételeket és javaslatokat fogalmaz meg a kis- és középvállalkozásokkal (KKV) kapcsolatban. A magyar vállalatok mintegy 99,9 százaléka KKV, e cégek alkotják a gazdaság gerincét mind az értékteremtés, mind a foglalkoztatás szempontjából. Munkatermelékenysége Magyarországon a nagyvállalati mutató 54,4 százaléka (uniós aránya 60 százalék).
A honi mikrovállalkozások termelékenysége a nagyvállalatok arányában 37,8 százalék, a kisvállalatoké 67 százalék, míg a közepes vállalatoké 80,9 százalék. A 2022-es mutatók szerint a magyar KKV-k relatív teljesítménye (az 54,4 százalék) valamelyest kedvezőbb, mint a szlovák (48,7 százalék) vagy a lengyel (50,9 százalék) gazdaságban. A mikrovállalkozások Szlovákiában a nagyvállalati hatékonyság 32,1 Lengyelországban 34,2 százalékát érik el.
A magyar KKV-k külpiaci aktivitásának elősegítése az ország versenyképessége szempontjából kiemelt fontosságú. Ma Magyarországon a versenyágazatokban működő KKV-k csupán 4,7 százaléka értékesít külföldre (az EU átlaga 6,8 százalék).
„Fontos, hogy a KKV-k versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon a nagyvállalatokkal szemben. Amennyiben nem tudnak a KKV-k hatékonyságban javulni, úgy elesnek a megfelelő képzettségű munkaerőtől, amely szükséges például a fejlett technológiák adoptálásához” – fogalmaz a jelentés.
Innovációs ráfordítások
Magyarországon a 2020-as években csökkent a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások GDP-arányos értéke, de számottevően nem tér el a régió átlagától. Míg az ország GDP-arányos K+F kiadása a 2020-as 1,6 százalékról 2022-re 1,4 százalékra csökkent, addig az uniós átlag 1,8 százalékon stagnált, az elmúlt évek gazdasági sokkhatásai ellenére. A hazai kiadások így elmaradnak a cseh értéktől, de meghaladják a szlovákot, számottevően felülmúlják a románt és megközelítik a lengyel szintet – állapítja meg a jelentés.
Magyarország a tudásintenzív foglalkoztatottakra jutó védjegy- és formatervezési oltalmak száma elmarad mind az uniós, mind a régiós átlagtól. Ebben mindig is jelentős különbség állt fenn a kelet-közép-európai régió és az EU átlag, valamint a legjobban teljesítő országok között. Azonban Magyarországot tekintve e különbség tovább nőtt. 2020-ban az EU-átlag harmadán állt a magyar mutató értéke, azonban 2023-ra az átlag a negyedére esett vissza.
Ellenben európai összevetésben a vállalati kutatás-fejlesztési kiadások állami támogatása átlag feletti Magyarországon. Az innovációs rendszer fenntarthatóságának kulcsa, hogy a nagyfokú állami szerepvállalás ténylegesen ösztönözze az innovációt, és ne alakítson ki függőségi viszonyt, illetve ne szorítsa háttérbe a piaci ösztönzőket – figyelmeztetnek az MNB szakemberei.
Digitális termelékenység, az IKT-szakemberek fontossága
A digitális technológiák vállalati hatékonysága Magyarországon érdemben emelkedett az utóbbi években – összegez a jelentés. 2023-ban 89 százaléka volt az EU-átlagnak (2020-ban 60 százalék), míg a TOP5 EU-országhoz képest 66 százalék (2020-ban 44 százalék). Ugyanakkor 2023-ban a hazai kis- és középvállalkozások 47 százaléka változatlanul nagyon alacsony digitális intenzitású volt, és csupán minimális digitális technológiával rendelkezett.
A magyar KKV-k csak viszonylag kis részben ruháznak be digitális technológiákba. Ám az e-kereskedelemben résztvevő kis- és középvállalkozások az EU-s átlag felett teljesítenek. 2020-ról 2023-ra Magyarországon 25 százalékról 45 százalékra nőtt a felhőalapú szolgáltatásokat használó vállalatok aránya.
2022-ben a magyar KKV-k 29 százaléka foglalkoztatott IKT (információ- és kommunikációtechnológiai) szakembert, a nagyvállalatoknak 88 százaléka A nagyvállalatok esetében nagymértékű növekedés volt megfigyelhető, azonban a KKV-k esetében nem történt változás. A magyar IKT foglalkoztatási mutatók meghaladták a régiós és EU-s átlagot is. Viszont az IKT-szakembereket foglalkoztató hazai vállalatok kevésbé használnak modern vállalatirányítási szoftvereket – felhőalapú alkalmazásokat, Internet of Things (IoT) megoldásokat, illetve e-számlázást – mint az EU, illetve a visegrádi régió más országai.
A kockázati tőke szerepe, az AI jelentősége
A Termelékenységi jelentés Az EU és az USA termelékenységi különbségei a digitális technológiák tükrében című keretes írásában szó esik a kockázati tőke szerepéről is. Az összegzés szerint az Európai Unió a digitális technológiai innovációk terén jelentősen le van maradva az Egyesült Államoktól. 2023-ban a tengerentúlon tízszer akkora (0,5 százalék) volt a GDP-arányos kockázatitőke-befektetés mértéke az IKT-ágazatok vállalataiba, mint az EU-ban (0,05 százalék). Pedig e finanszírozási formának jelentős a szerepe magas kockázatú, jelentős változásokat előidéző technológiai innovációk piacra vitelében.
A globális kockázatitőke-befektetések mintegy fele az Egyesült Államokból ered, és csupán 5 százaléka származik az Unióból. Az IKT-szabadalmak összes szabadalomhoz viszonyított aránya az USA-ban 36,1 százalék, az EU-ban mindössze 19,7 százalék. A világ top 50 technológiai vállalata között mindössze három európai található.
Az EU hátránya folyamatosan nő a legújabb technológiai hullám, a mesterséges intelligencia hasznosításában is. Az EU két évtizeddel ezelőtt elszalasztotta az internet elterjedéséből adódó hatékonysági előny megszerzését, majd a múlt évtized élvonalbeli technológiái (okos eszközök, blockchain stb.) esetében sem tudott az élre törni – olvasható az összegzésben.
Az AI nagyon gyorsan terjed: a generatív AI adaptációja sokkal gyorsabb, mint az interneté vagy a személyi számítógépé volt annak idején. Emellett a technológia rendkívüli ütemben változik és fejlődik: globálisan a megadott AI-szabadalmak száma 2017 és 2022 között több mint 12-szeresére nőtt (5 ezerről 60 ezer fölé). A tudományos publikációk száma megduplázódott (110 ezerről 230 ezer fölé).
Kínából származik a világ összes AI-szabadalmának 61 százaléka, az Egyesült Államokból a 21 százaléka, az EU-ból pedig csupán 2 százaléka. Az EU sokkal intenzívebb szerepvállalására lesz szükség az AI-forradalomban, ha versenyképes akar maradni a globális piacokon – figyelmeztet a jelentés.
A Termelékenységi jelentés készítői a 2024. október 24-ig rendelkezésre álló adatokat használták fel. Az összegzés Baksay Gergely, az MNB Közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató irányításával készült.
(Nyitókép: kormany.hu)
