Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. új típusú szereplőként lépett be a magyar tőkepiacra: céljuk nem a hozammaximalizálás, hanem a gazdaságfejlesztés, az edukáció és a vállalkozások tőkéhez való hozzásegítése. A szervezet víziójáról dr. Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
A hazai KKV-k tőkéhez jutása hosszú ideje nehézségekbe ütközik – különösen azok számára, akik nem felelnek meg a klasszikus piaci vagy banki finanszírozás elvárásainak. Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. különleges pozícióját az adja, hogy miközben állami kötődésű, nem állami cégként működik – így egyszerre tud hiteles lenni a piaci szereplők és a vállalkozások szemében is. Dr. Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a szervezet víziójáról, a kihívásokról, s arról, hogyan lehet a tőkefinanszírozást közelebb hozni a magyar kis- és középvállalkozásokhoz.
Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. viszonylag új szereplő a hazai tőkepiacon. Milyen piaci vagy gazdasági igény hívta életre az alapkezelőt, és milyen hiányt szeretnének pótolni?
Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. 2024 márciusában indult, miután a kamara egy működő alapkezelő megvásárlásával házon belülre vonta a Demján Sándor Tőkeprogramot. A feladat egyszerű: országos, nem banki hálózaton keresztül elérni a hazai KKV-kat, és tőkefinanszírozást kínálni ott, ahol ma szinte kizárólag hitelben gondolkodnak.
Két üzletág működik párhuzamosan, a korábbi alap portfóliójának kezelése és a kamara tulajdonában lévő divízió, amely a Demján-programot viszi tovább.
A piaci hiány, amit pótolunk, a finanszírozási szemlélet egyoldalúsága: Magyarországon a vállalkozások növekedési forrását többnyire hitellel azonosítják. Célunk, hogy a tőke – mint eszköz és gondolkodásmód – is a vállalkozók rendelkezésére álljon. Ennek feltétele a szemléletformálás, amelyet az MKIK országos, független hálózata tud hitelesen és költséghatékonyan elvégezni.
Nem versenyzünk bankokkal vagy magánalap-kezelőkkel; inkább partnerséget kínálunk azoknak a KKV-knak, amelyek ambíciójukat tőkével kívánják megalapozni, és a profitmaximalizálásnál fontosabb számukra a fenntartható növekedés.
Kiemelt célcsoportnak számítanak a hazai KKV-k az MKIK Tőkealap-kezelő programjában? Milyen feltételekkel vehetnek részt a programban, és hogyan oldják fel az esetleges félelmeket a tulajdonrész átadásával kapcsolatban?
Egyértelműen a kis- és középvállalkozások a fő célcsoportunk. Ez abból is adódik, hogy az MKIK közhasznú kamaraként elsősorban az ő érdekeiket képviseli – nem vagyunk állami tulajdonban, így nem is egy állami szereplő jelenik meg a vállalkozások életében, ha tőkét vonnak be tőlünk.
Ugyanakkor a program működéséhez szükség van egy minimális, jellemzően 1 százalékos tulajdonrészre, amely maximum 2 millió forintig terjedhet. Ez a részesedés teszi lehetővé számunkra, hogy tulajdonosi hitelt nyújtsunk a vállalkozásoknak – amelynek lényege, hogy nem klasszikus tőkebefektetésként, hanem kvázi kölcsönként funkcionál. Ugyanis a vállalkozó bármikor – akár már a befektetési időszak alatt is – visszavásárolhatja ezt a részesedést.
A visszavásárlás feltételei rendkívül kedvezőek: semmilyen előtörlesztési díj nincs, csupán az időarányos, 5 százalékos kamattal kell számolni. Így, ha például másfél év után dönt úgy a vállalkozó, hogy visszafizeti az összeget – mert eladná a cégét, vagy új befektetőt vonna be –, akkor ezt bármiféle akadály nélkül megteheti. Ez egyfajta biztonsági opcióként szolgál, és a program rugalmasságát is mutatja.
Ami még nagyon fontos: jellemzően nem kérünk fedezetet. Nem várjuk el, hogy a cég ingatlanát, gépeit vagy más vagyontárgyait bevonja biztosítékként. Csupán azt kérjük, hogy a vállalkozás gondosan, felelősen gazdálkodjon a forrással, hogy a program zárásakor visszafizethető legyen a rá eső rész.
Ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a program nem jelent klasszikus értelemben vett tulajdonosi részvételt. A minimális részesedés visszaváltható, nem jár beavatkozási szándékkal, és kizárólag a fedezetmentes finanszírozás biztosításához szükséges technikai eszköz. Célunk, hogy a vállalkozó biztonságban érezze magát, és a tőkét valóban fejlesztésre fordíthassa.
Miért éppen a KKV-kra fókuszál a Demján Sándor Tőkeprogram, és milyen vállalkozások jogosultak részt venni benne?
A program kizárólag kis- és középvállalkozások számára elérhető – egész pontosan kft.-k és zrt.-k vehetnek részt benne. Ez tudatos döntés eredménye: a magyar gazdaság növekedési potenciálját ma leginkább a KKV-k hordozzák. Ők lehetnek azok a hajtóerők, amelyek képesek érdemben hozzájárulni egy fenntartható, egészséges gazdasági növekedéshez. A nagyvállalatok számára ez a forrásösszeg elenyésző jelentőségű lehet, míg a mikro- vagy induló cégek túlzottan kockázatosak lennének, hiszen jellemzően még nincs kimutatható árbevételük.
A Demján Sándor Program a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezése, amely számos alprogramból áll – mi, mint Tőkeprogram ezek egyikeként működünk, az MKIK Tőkealap-kezelő révén. A teljes programkeret 100 milliárd forint, és kifejezetten tőkejuttatás formájában támogatja a KKV-kat.
Fontos szűrőelem az árbevételi kritérium: csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek az elmúlt két üzleti évben elérték a 300 millió forintos árbevételt. Az a vállalkozás, amely ezt a szintet már teljesítette, vélhetően stabil működésű, jövedelmező és képes arra, hogy a bevont tőkét jól hasznosítva értéket teremtsen – és természetesen vissza is fizesse az adott összeget.
A cél tehát az, hogy olyan cégekhez jusson a forrás, amelyek már bizonyítottak, és most egy újabb fejlesztés vagy beruházás révén képesek szintet lépni – ezzel pedig hozzájárulnak a magyar gazdaság erősödéséhez is.
Miként épül fel a Demján Sándor Tőkeprogram működése, és milyen eljárás mentén kaphatnak támogatást a vállalkozások?
Az a cél, hogy 500–550 kis- és középvállalkozás számára nyújtsunk 100–200 millió forint közötti tőkejuttatást. A konstrukció sajátossága, hogy az összeg legfeljebb 1 százaléka (maximum 2 millió forint) valódi tőke, míg a fennmaradó 99 százalék (legfeljebb 198 millió forint) tulajdonosi hitel formájában érkezik a céghez. A befektetési stratégia megalkotása a vállalkozások feladata – nekik kell olyan projektekkel jelentkezniük, amelyeket a program struktúrájába illeszthetőnek látunk.
A jelentkezés egy online platformon keresztül történik, ahol a cégeknek meg kell felelniük néhány objektív kritériumnak (például minimum két fős létszám, kft. vagy zrt. forma). A rendszer automatikusan ellenőrzi az adatokat, és csak azokat a vállalkozásokat engedi tovább, amelyek ezeknek megfelelnek. Fontos szerepe van a kamaráknak is, amelyek helyzetértékelése szintén beszámít az elbírálásba.
Vannak nem támogatható szektorok is, ilyen például az agrárium (ezt EU-s szabályozások miatt nem lehet támogatni), ugyanakkor az élelmiszeripar már belefér a keretekbe. A kereskedelem különösen szigorú megítélés alá esik: ha a cég kizárólag ebben tevékenykedik, jellemzően nem támogatható. Viszont, ha mellette más értelmezhető árbevételi forrással is rendelkezik, akkor pozitív elbírálásban részesülhet.
Jelenleg a maximális befektetési összeg 200 millió forint, azonban már zajlanak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal ennek 500 millió forintra való emeléséről. Az EU-s szabályozás alapján ugyanakkor figyelembe kell venni a „de minimis” korlátot is: állami támogatásként egy cég legfeljebb 300 ezer eurónak megfelelő összeget kaphat két év alatt. Ennek figyelembevételével a jelenlegi volumen több esetben lehetővé tenné a magasabb támogatást is, ezért tervezzük a keretösszeg növelését. Amennyiben ez megtörténik, azok a vállalkozások, amelyek már részesültek támogatásban, lehetőséget kapnak arra is, hogy a különbözetre gyorsított eljárásban pályázzanak – amennyiben az üzleti tervük ezt indokolttá teszi.
Miben más az MKIK tőkeprogramja, mint a többi alapé?
Az MKIK alapja egyedülálló szerepet tölt be a hazai tőkepiacon. Míg korábban kizárólag állami vagy magánalap-kezelők működtek, ez az első olyan alap, amelyet egy köztestület, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezel. Ez lehetőséget ad arra, hogy a program ötvözze az állami és a magánalap-kezelők előnyeit, és a kamarai célokat is beépítse a befektetési döntésekbe.
Az alap nem profitorientált: a kezelő fix alapkezelési díjért végzi a munkát. A cél nem a hozam maximalizálása, hanem a társadalmi és gazdasági hatás: az, hogy a KKV-k jobb forrásellátottsághoz jussanak, és likviditási, valamint beruházási képességük növekedjen.
Milyen befektetési szempontrendszer mentén dolgoznak?
Fontos cél az innováció támogatása – minden olyan beruházás, ami előremutató technológiát, digitalizációt, vagy hatékonyságnövelést céloz, preferált. Ugyanakkor kizárásra kerülnek a rövid távú, spekulatív célú befektetések, például személygépjármű vásárlás vagy lakóingatlanba történő beruházás (például balatoni apartmanba). Ipari, fejlesztési és termelési célú ingatlanfejlesztések azonban támogathatók.
Miként jelenik meg a kamarai küldetés a gyakorlatban?
A kamarai beágyazottság nemcsak formai, hanem tényleges működésbeli sajátosság. Az MKIK 100 százalékos tulajdonosa az alapkezelőnek, így szinte minden döntési pontban szerepet vállal. Ezek az előregisztráció, az előszűrés, a területi bevonás, a befektetési bizottság, a szerződéskötés, valamint az utókövetés.
Ez a folyamatos jelenlét és támogatás különösen vidéken fontos. Sok vállalkozás számára nehezebben értelmezhető az állami programok működése, ezért fontos, hogy a helyi kamarákon keresztül érthető, személyes támogatást tudjunk nyújtani.
Ez a modell teljesen új a hazai tőkepiacon. A kamara nemcsak tulajdonosa, hanem aktív szereplője is a befektetési folyamatnak, így a forráskihelyezés jobban igazodik a hazai KKV-k sajátos igényeihez. Az MKIK célja, hogy a beruházások ne pusztán egyéni, hanem regionális vagy akár országos társadalmi-gazdasági haszonnal is járjanak.
Melyek a legnagyobb kihívások egy új, közvetett állami kötődésű alapkezelő elindításakor?
Az egyik legnagyobb kihívás, hogy világossá tegyük: az MKIK Tőkealap-kezelő nem klasszikus állami intézményként működik. Bár a program mögött formálisan van állami kapcsolódás, a működésünk szakmailag önálló, döntéseinket üzleti alapon, felelős szakmai mérlegeléssel hozzuk meg. Vezérigazgatóként és igazgatósági tagként is azt képviselem, hogy egy agilis, célorientált alapkezelőt építünk – olyat, amely a piaci igényekhez rugalmasan tud alkalmazkodni.
A legnagyobb szakmai kihívás egy olyan újszerű modell felépítése, amely eddig nem létezett ebben a formában a magyar tőkepiacon – és amely hosszú távon is működőképesnek bizonyul.
Erősségünk, hogy a magán- és állami tőkealapkezelők bevált gyakorlatait ötvözni tudjuk, miközben a kamarai hálózat révén közvetlen kapcsolatot tartunk a vállalkozói szektorral. Ez lehetőséget ad arra, hogy azokat a cégeket szólítsuk meg, amelyek valóban nyitottak a tőkefinanszírozásra – és amelyeket más konstrukciók nem feltétlenül tudnak elérni.
Tehát az MKIK Alapkezelő nem állami intézmény, mégis van állami kötődése?
Pontosan. Nem vagyunk klasszikus állami cég, de van egyfajta kapcsolódás. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy olyan, valóban érthető és elfogadható megoldásokat adjunk a vállalkozóknak, amelyeket más nem biztos, hogy meg tud adni.
Miben különbözik ez a megközelítés a piaci szereplőkéhez képest?
A legfontosabb különbség, hogy nincs szükségünk magánoldali fundraisingre – és ebből fakadóan nem nehezednek ránk olyan hozamelvárások, mint egy klasszikus magánalapra. Egy magánbefektető természetesen joggal vár el extra hozamot: ha saját pénzét, munkáját, tudását beleteszi, akkor érthető, hogy piaci vagy az állampapíroknál magasabb megtérülést szeretne. Ez rendben is van. Mi viszont nem ilyen környezetben működünk. Nincsenek mögöttünk ilyen típusú elvárások. Ez olyan stabilitást jelent, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távú célokat kövessünk, piaci nyomástól függetlenül.
Hogyan látja a jövőt?
Terveink szerint a jelenlegi program továbbfejlesztése mellett hamarosan lehetőség nyílik újabb, akár ágazatspecifikus vagy eltérő célcsoportokat célzó alapok elindítására is. Emellett azon dolgozunk, hogy a meglévő program elérhetősége és hatóköre is bővüljön, így még több növekedésre kész vállalkozás juthat a fejlődésükhöz szükséges forráshoz. Ebben kiemelt szerepe van a Kamara országos hálózatának, valamint annak az intézményi stabilitásnak, amelyre a működésünket építjük.
Több alap kezelése a hosszú távú stratégiai célunk – de továbbra is a gazdaságfejlesztési küldetést tartjuk szem előtt, nem a hozammaximalizálást. Hisszük, hogy a vállalkozások – különösen a KKV-k – számára a tőke nemcsak finanszírozási forma, hanem szemléletformáló eszköz is, amely a hosszú távú építkezést és versenyképességet támogatja.
Mi a legfontosabb üzenet, amit szeretne átadni a KKV-knak?
Bízzanak bennünk, és éljenek a lehetőséggel: ez a program értük jött létre. A Kamara most nemcsak képviseli, de aktívan támogatja is a vállalkozásokat abban, hogy fejlődni tudjanak – legyen szó bővítésről, piacra lépésről vagy digitalizációról. A tőke nemcsak pénz, hanem bizalom is – és mi hiszünk abban, hogy ezt közösen meg tudjuk teremteni.
(Képek: MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.)
