Mennyit érnek az Európában született unikornisok? Mely cégek, miként tudtak lépést tartani a piaccal? Mi nehezíti a versenyképes unikornisok létrejöttét?

Joggal várnak válaszokat e kérdések a befektetők és leendő befektetők körében. Mindezekre megpróbál feleleteket adni a Mighty Nine tanácsadó cégnek a Dealroom adatszolgáltató adatain alapuló State of the European Unicorns Ecosystem címmel megjelent közös felmérése.

Erőteljes koncentráció

Az európai unikornisokat erőteljes koncentráció jellemzi a tőkebefektetés nagyságát, tevékenységük szakterületét és születési helyüket tekintve egyaránt. Az összes európai unikornis közül mindössze tíz cég kapta a befektetett tőke ötödét, a fintech és szoftvert szolgáltatást nyújtó cégeknek jutott a befektetett tőke csaknem fele. Az unikornisok csaknem kétharmadát három országban: az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban alapították. Még az unikornisok megszületési ideje is rövid időszakra koncentrálódik: 60 százalékukat 2020–2022-ben alapították, s e cégek szerezték meg a tőkebefektetések felét.

Más szempontból viszont éppen az árnyékolja be az európai unikornisok versenyképességét, hogy – amerikai társaiktól eltérően – a fontosabb ágazatokban nem csupán egy–két cég versenyez egymással, hanem akár négy–hét unikornis is ugyanazt a piaci szegmenst célozza meg. Az európai unikornisok közül csak kevés tud európai léptékű piaccal számolni az egyes országok eltérő szabályozási előírásai, valamint nyelvi és kulturális különbségei miatt.

Az utolsó befektetéskori és a jelenlegi piaci érték viszonya

A jelentés szerint a 25 európai ország – 2015 óta alapított, összesen több mint 104 milliárd dollár tőkével finanszírozott –119 unikornisa közül 60 cég piaci értékelése ma már nem éri el az egymilliárd dollárt, vagyis csak papíron unikornis.

E 199 vizsgált európai unikornis értéke az utolsó befektetési körük idején mért értékelés szerint, vagyis amikor legutolsó befektetőik vásárolták be magukat e cégekbe, 566,7 milliárd eurót ért el. Jelenlegi piaci értéken, azaz a hasonló tőzsdei cégek hozamszorzóit, az érintett szektorok összehasonlító adatait, valamint a ténylegesen megfigyelhető ügyletek mutatószámait alapul véve ez csupán 444,2 milliárd eurónak felel meg.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az utolsó befektetések minden egyes eurója csak 78 eurócentnyi hozamot ért el, tehát az utolsó befektetők által befektetett tőke 22 százaléka aktuális piaci értéken mérve elporladt.

Az utolsó befektetési körök óta eltűnt közel 123 milliárd euró nagyságrendje meghaladja az unikornisok által kapott összes befektetés 104 milliárd eurós összegét, ami nem realizált veszteségként jelenik meg a cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok mérlegében.

Túlértékelt cégek

Ez azonban nem egyenletesen oszlik el a cégek között. Néhány cég masszívan túlértékelt, s rájuk esik a veszteség aránytalanul nagy része. A legnagyobb 10 leértékelődés teszi ki a leértékelődés felét. A felmérés adatai szerint szinte minden harmadik európai unikornis, azaz 60 cég vállalati értéke 70 százalékkal lett alacsonyabb.

Ezen értékvesztő kör tagjai egyaránt 2020 és 2022 között kapták utolsó befektetésüket. Közülük a legnehezebb helyzetű 5 cég mára 78–99 százalékát veszítette el akkori értékének. Ennek oka, hogy időközben vagy összeomlott az eredeti működési pályája, vagy a cég elfordult a korábbi kulcsterületétől. További 55 ún. nyomás alatt álló cég fundamentális alapjai továbbra is megvannak, de e cégek értéke 13–91 százalékkal visszaesett. Sokuk működése stabil, ám a piac többé már nem fizeti meg az utolsó befektetéskori árat.

Az értékük jelentős hányadát elbukó unikornisok mai helyzete elsősorban nem az érintett cégek hibájának következménye, többségük ugyanis ma is jól működik, és jelentős bevételt termel tulajdonosainak. A veszteség sokkal inkább korábbi árazásukból következik, azaz olyan értékelés mellett kerültek be az unikornisok táborába, ami a rendkívüli – azaz nulla százalékos kamattal és tőkebőséggel jellemezhető – 2020–2022-es időszakot jellemezte, s már egyáltalán nem volt jellemző a 2026-ban érvényes fundamentumokra.

Az unikornisok földrajzi elhelyezkedése

Az unikornis státuszát elvesztő 60 cég alapítási helye nem egyenletesen oszlik el Európában. Az egyes országok unikornis számának százalékában mérve például a svéd és a dán unikornisok közül egy sem vesztette el e státuszát. Az Egyesült Királyságban létrejött unikornisok körében a státuszvesztők aránya 37 százalék, Franciaországban 27, Németországban pedig 25 százalékos. Ugyanakkor például az Ukrajnában született unikornisok 80, az észt unikornisok 75, a spanyoloknak 63 százaléka már nem nevezhető unikornisnak.

Az alapításukat követően az Egyesült Államokba átköltözött 40 európai unikornist együtt vizsgálva, 35 százalékos volt az értékvesztő vállalkozások aránya. Ez nagyjából azonos az Egyesült Királyságban született összes unikornis esetében mért aránnyal.

Az összesen 16 különböző európai országból Amerikába költöző unikornist nem csupán nem védte meg a túlértékeléstől a székhelyváltás, hanem jó néhány esetben még rontott is a helyzetén. Körükben a piaci értékhez igazított utolsó befektetéskori vállalatérték 0,71-szeres mutatót ért el, ami alacsonyabb az európai összes unikornis esetében mért 0,78-szoros átlag mutatónál. Az Amerikába költözések magasabb értékelés mellett nagyobb összegű befektetési köröket eredményeztek, de nem hozták meg azt a bevétel növekedést, ami ezt igazolta volna.

Azonos piacon versengő európai unikornisok

Míg az Egyesült Államokban minden jelentős startup-kategóriában csupán egy vagy két domináns szereplő található, Európában 3–7 cég. Közülük azonban a több száz millió eurónyi tőkebefektetés ellenére egyikük sem éri el azt a mérettartományt, mely a kockázati tőke standard hozamának eléréséhez szükséges lenne.

A felmérés adatai szerint legalább 30 beazonosított piaci szegmensben többszörös az olyan európai unikornisok részvétele, amelyek a különböző nemzeti piacok számára ugyanazt a terméket kínálják. Az Európában befektetett 104 milliárd euró összegből a finanszírozók nagyjából 60 milliárd eurót olyan ágakba fektettek be, amelyeknél jelentős a cégek közötti átfedés. Ennek csaknem fele került nem vezető szerepű, duplikációt jelentő cégekhez.

Az összehasonlítható piaci szegmensekben Európa átlagosan 2,8-szer több unikornist „termelt ki”, mint az Egyesült Államok. Nem azért, mintha Európa innovatívabb lenne, hanem azért, mert az európai piacok strukturálisan töredezettek, így több, de az optimálisnál kisebb méretű piaci szereplő számára nyílt lehetőség a piaci működésre.

Töredezett piac

A felmérés készítői szerint az azonos klaszterekben szereplő unikornisok számára a szabályozás széttöredezettségének van a legnagyobb hatása. Különösen erőteljes a szabályozás az unikornisokban legnépesebb klaszterekben. Ilyen például a 7 neobanki, az 5 biztosítástechnikai, a 4 HR és a 3 kölcsönnyújtó unikornissal rendelkező szektor.

Az egyes szektorokon belüli győztesek kivétel nélkül vagy egy kevéssé szabályozott piacon működnek (ilyen például a Vinted, a Fix, a DeepL, avagy a Celonis), vagy megtalálták a kiskaput a szabályozók alóli kibújáshoz (mint például a Revolut), Netán olyan piacokat szolgálnak ki, melyekben az országhatároknak nincs jelentősége (például a B2B SaaS cégek). Ahol a szabályozás nem jelent akadályt, ott Európa képes győztes cégeket produkálni, ahol pedig igen, ott a széttöredezettség dominál.

Az ugyanazon a részpiacon egymással versengő több unikornis létrejöttét a szabályozás mellett a nyelvi és kulturális korlátok is erősítik. Ez a hatás legerőteljesebben a fogyasztási cikkek piacán, legkevésbé azon fejlesztési eszközök piacán tapasztalható, ahol a felhasználók eleve angol nyelven dolgoznak.

Az unikornisok piacának töredezettsége az európai kockázatitőke-piac országonkénti töredezettségének is következménye. Ugyanis ahelyett, hogy az alapkezelők a legjobb európai szereplők vezetésével konszolidálódnának, minden ökoszisztéma létrehozza a saját bajnokait. Ezt az ördögi kört csak páneurópai léptékű tőkealap-kezelők, vagy az egészen kivételes adottságú cégek tudják megtörni.

(A nyitókép a Gemini segítségével készült.)