Évente 8 százalékos GDP-növekedés, befektetési lehetőségek számtalan ágazatban, a turisták növekvő érdeklődése, csodás természet – mindez jellemzi a százmilliós délkelet-ázsiai országot, melyről a helyszínen is meggyőződhettünk.

A milliárdos rezidenciája

Amikor a turista Észak-Vietnámban, Ninh Binh városában jár, száz kilométerre délre az ország fővárosától, Hanoitól, feltűnik az út mentén egy kirívó, hatalmas épület, mely felettébb hasonlít a Vatikánban álló Szent Péter Bazilikára.

A rezidencia tulajdonosa egy helybéli milliárdos, bizonyos Đỗ Văn Tiến, egy hatvanas éveiben járó cement- és építőipari nagyvállalkozó, a Thanh Thang Group igazgatótanácsának elnöke. (A milliárdos jelző itt dollárban értendő, mivel a helybéli valutából, a dongból egymillió sem éri el a 13 ezer forintot, azaz a 38 dollárt.) Luxus lakóhelye nem egy kastélyra, hanem európai templomokra emlékeztető palotára emlékeztet: nagy kupolával, díszes elemekkel, önálló, kisebb, kupolás épületekkel – hogy legyen hol élnie a rokonságnak is…

Pillanatkép Ho Chi Minh Cityből 2026 februárjában, holdújév idején – sajátos fejlődés (Fotók: © Falus Tamás)

Kitörés, kínai mintára

Hogyan lehetséges mindez a kommunista párt irányította, egypárti Vietnámi Szocialista Köztársaságban? Ahol a turisták jó részének szokatlan, hogy az utcai plakátok egy része politikai jellegű, rajtuk sarló és kalapács látható. Ahol az északi Hanoitól egészen a déli Ho Chi Minh Cityig (Ho Si Minh-város, korábban Saigon) állandóan szembe találkozunk a kommunista párt alapítója, Ho Si Minh arcképével. Vezetésével sikerrel harcolt az ország a japánok, a franciák, az amerikaiak ellen az ország függetlenségéért, és akit valóban tisztel a vietnámi nép.

A gazdasági csoda egyszerű magyarázata az, hogy a hányatott sorsú Vietnám, az egykori gyarmat, az amerikaiak elleni háború győztese a múlt század hetvenes–nyolcvanas évek szegénységét rakétasebességgel tudta elhagyni. Kínai mintára a párt vezetése engedélyezte a magántulajdont, a kisvállalkozások létrejöttét, és nyitott a piacgazdaság irányába. Érdekeltté tette a családokat, a családi gazdaságokat, a vállalkozókat. A rohamos gazdasági fejlődés Vietnámot mára a közepes jövedelmű ázsiai országok sorába emelte. A kétezres években már 7–8 százalékos volt évi GDP-növekedése, s bár a Covid évei megtörték a lendületet, 2025-ben újra 8 százalékos lett a gazdasági fejlődés.

A befektetők megtalálják számításaikat

A külföldi tőkebefektetők, több mint száz országból megtalálták számításaikat az elmúlt évtizedekben. A százmillió lakót számláló Vietnám fiatal nemzedéke olcsó munkaerőnek számít, egyre képzettebb, és az ország ma már nem csupán összeszerelőüzemként működik. A helyi gazdasági vezetők célja, hogy minél nagyobb hozzáadott-értékkel tudjon termelni és exportálni. Az export értéke meghaladja az éves GDP négyötödét. Nagyobb részét a feldolgozóipari termékek teszik ki; a kivitel jelentős része külföldi cégek által működtetett gyárakból származik. Hi-tech, elektronika, félvezetőipar, számítástechnika – egyre meghatározóbbak ezek az ágazatok, de természetesen a textil- és ruházati ipar, valamint a mezőgazdaság is jelentős.

A befektetők több mint háromnegyede ázsiai (elsősorban dél-koreai, japán, kínai, szingapúri), az európai, amerikai tőke eltörpül mellettük, ám önmagában mégis jelentős. Újabban a turizmusban látnak egyre nagyobb fantáziát, nem véletlenül.

Ma már évente több mint húszmillió turista keresi fel Vietnámot

 A turizmus is húzóágazattá vált

Tavaly az ország több mint 21 millió külföldi turistát fogadott, de a belföldről útra kelők száma is folyamatosan nő. Mert látványosságokból, érdekességekből, természeti csodákból nincs hiány. Abban az országban, mely több mint másfélezer kilométer hosszan húzódik észak–dél irányban, trópusi és szubtrópusi éghajlati övezetben.

Évente több tízezerre tehető a Vietnámra kíváncsi magyar turisták száma is. 2025 augusztusától már vízummentesen lehet átlépni a határt, ha a látogatás időtartama nem haladja meg a 45 napot. Érdemes alaposan megtervezni a látnivalókat, mert mindenre még 45 nap is kevés, nemhogy egy- vagy két hét.

Az UNESCO Világörökség része a népszerű Halong-öböl

 Hajókázás a Halong-öbölben

Aki járt már a délkelet-ázsiai országban, szépségével egyből kedvenccé vált a Halong-öböl, csaknem kétezer kisebb-nagyobb mészkősziklájával. A térség északon, a Vietnámi-öböl része, Nekünk is hamar a kedvencünk lett. Szállodahajón, vízen töltöttünk huszonnégy órát, ahonnan csónakokkal, kishajókkal jutottunk el a térség főbb látványosságaihoz. Például a boltíves Luon Cave barlangon át egy zárt lagúnába, ahol az egyik kis szigeten majmok játszadozásának lehettünk tanúi. Vagy jártunk a Ti Top szigeten – melyet German Sztyepanovics Tyitov szovjet űrhajósról neveztek el nevének vietnámi kiejtése után – aki Ho Si Minh oldalán járt itt, még 1962-ben.

A sziget száz méter magasan lévő kilátójáról a legszebb a kilátás az öbölre. Az itt készült fotók még szebbek is lehettek volna, ha az itt jellemző párás idő helyett a Nap kisüt. De errefelé inkább a pára és a köd a jellemző.

A Meglepetés-barlang (Sung Sot Cave) valóban meglepetést okozott monumentalitásával, csarnokaival, csodás cseppköveivel helyenként harminc méteres belmagasságával.

Tam Coc, a három barlang vidéke: folyami csónakázással különösen élvezetes a csodás tájegység

 Csónakázás a „száraz” Halong-öbölben

„Száraz” Halong-öbölnek is nevezik a közeli Ninh Binh-tartományt, ahol a karsztos mészkőhegyek úgy emelkednek ki a szárazföldből, ahogy a kúp alakú szigetek a valódi öböl vizéből. Bámulatos élmény részt venni Tam Cocból az Ngo Dong folyón egy túrán, ahol egy négyszemélyes kis csónakban egy helybéli, lábbal evezve, a fáradtság apró jeleit sem mutatva hajt a vízen, másfél órán át. Rizsföldek között, sziklák tövében, három barlangban is halad az utunk.

Ötszáz Buddha-szobor mellett sétálhatunk el a Bai Dinh templomegyüttes egyik folyosóján

 A milliárdos templomkomplexuma

Ugyancsak Ninh Binh tartományban áll a Bai Dinh-hegy oldalában álló templomegyüttes, mely egy XI. századi pagodából, és egy XXI. századi, vadonatúj templomegyüttesből áll. Itt az ország legnagyobb buddhista templomkomplexumával ismerkedhetünk meg.  Építése csak 2010-ben fejeződött be, az írásunk elején említett milliárdos hathatós támogatásával.  A pagodák hosszú folyosókon, lépcsősorokon közelíthetők meg. Európai szemmel talán már kicsit sok is a legekből: a bronzharang 36 tonnás, s egy folyosón ötszáz, több mint két méter magas Buddha-szobor sorakozik, mind más arckifejezéssel.

Hoi An óvárosában és folyóján mindig nyüzsgő az élet

 Turistakedvenc a középkori hangulatot árasztó kereskedőváros

Közép-Vietnámban kihagyhatatlan a szintén az UNESCO Világörökségéhez tartozó Hoi An, a középkorban virágzó kereskedelmi kikötő, melynek óvárosa épségben maradt fenn. A Thu Bon folyón, sötétedés után megkapó látványt nyújtanak a helyi és a külföldi turistákkal megtelt, lampionokkal kivilágított kis csónakok. Ottjártunkkor, holdújév idején, buddhista szokás szerint, sokan bocsátottak vízre papírból lótuszvirág formájúvá hajtogatott apró hajókat, közepén égő gyertyával, hogy az vigye tovább a kívánságokat az újévre (lásd a fenti kép bal alsó sarkában).

Ma már egyre többen választják tengerparti pihenésül Közép-Vietnámban Danangot, mely egykoron az amerikai hadsereg fontos támaszpontja és légi kikötője volt. A Dél-kínai-tenger partján fekvő városban ma elegáns szállodák várják a pihenni vágyókat annak a homokos tengerpartnak a közvetlen közelében, ahol a vietnámi háború idején sebesült amerikai katonák pihentek, a gyógyulás reményében.

A piacokon kötelező alkudni

Kelet Párizsa

Délen Ho Chi Minh City 14 milliós világváros felhőkarcolókkal, modern épületekkel, no meg az egykori francia gyarmatbirodalom szépen rendbehozott épületeivel. Régi nevén Saigont, mely több mint fél évszázadon át volt gazdasági és katonai központ, Kelet Párizsának is nevezték. Az itteni Notre Dame-templomot éppen most renoválják, de az Eiffel-iroda által tervezett Főposta, valamint a párizsi operaház ihlette Operaház már régi szépségében ragyog. Európai szemmel szokatlan a metropolisz hatalmas nyüzsgése, az utakon óriási motorforgalom. A motorizált kétkerekű a kerékpárt váltotta fel.

Kihagyhatatlan látványosság a Ben Thanh-piac is, fantasztikus árubőségével, egyebek mellett azokkal a termékekkel, amelyek Vietnám fő exportcikkének is számítanak. Robusta-kávéval, sárkánygyümölccsel, mangóval, kesudióval, lótuszmaggal. S természetesen a duriannal, az ízletes, ámde felettébb büdös, kerek trópusi gyümölccsel. Különleges illata, pontosabban szaga miatt szállodákba nem szabad bevinni, tömegközlekedési eszközökön nem szabad fogyasztani. És akkor még a tenger gyümölcseit, a szép selyemruhákat nem is említettük. A piacon egy fontos szabály van: alkudni kötelező!

Hosszasan lehetne még írni a dél-kelet-ázsiai ország varázslatairól, egzotikumairól, de a hihetetlenül fejlődő Vietnámot inkább látni kell!