Japán és Dél-Korea is megnyitja határait azok előtt, akik munkájukat a világ bármely pontján el tudják látni.
Japán új vízummal várja a külföldi vállalkozókat és alkalmazottakat
Japán 2024 márciusától új vízumot vezet be, amely megkönnyíti a külföldi cégek informatikai mérnökeinek és más dolgozóinak az országban tartózkodását és munkavégzését. Ezt közölte 2024. február elején az ország bevándorlással foglalkozó ügynöksége, az Immigration Services Agency. A vízummal 49 ország, köztük az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára lehetővé teszi, hogy maximum hat hónapig az országban tartózkodjanak. Így a magasan képzett munkavállalók akár hat hónapig is távmunkában dolgozhatnak a szigetországban, szabadidejüket pedig utazással, az országgal való ismerkedésekkel tölthetik.
Japán gyakorlatilag a digitális nomádok fogadására kívánja a vízumot létrehozni, akik a világ bármely pontjáról el tudják látni munkájukat. Azoknak, akik Japánon kívüli vállalatoknak végeznek távmunkát, vagy külföldi ügyfelek számára szabadúszóként folytatják munkatevékenységüket.
A mostani vízum legfeljebb 90 napos tartózkodást tesz lehetővé, a beutazást követően munkát nem lehet végezni, így az csak a turisták számára megfelelő.
Az újfajta vízumot az a jelentkező kaphatja meg, aki legalább 10 millió jennek (68 ezer dollárnak) megfelelő éves jövedelemmel rendelkezik. Az is feltétel, hogy a pályázó magán-egészségbiztosítással rendelkezzen. Magával viheti azokat a családtagjait is, akiknek szintén van ilyen biztosításuk. A vízumot csak hat hónappal az ország elhagyását követően lehet megújítani, így egymást követő újabb hat hónapos tartózkodást nem tesz lehetővé.
Dél-Korea januártól vezette be vízumát a digitális nomádoknak
Japánnal ellentétben akár két évig is az országban maradhatnak Dél-Koreában azok a távmunkát végző külföldi állampolgárok, akik digitális nomád vízumot kapnak. Az ország e vízumfajtát 2024. január 1-jén vezette be. Korábban a legtöbb uniós polgár vízum nélkül léphetett be az országba, de maximum 90 napig tartózkodhatott Dél-Koreában.
A digital nomads Korea weboldal információi szerint a 18. életévét betöltött kérelmezőnek külföldön szabadúszónak kell lennie, vagy egy külföldi vállalatnál kell alkalmazásban állnia. 2023-ban több mint 85 millió wont (64 ezer dollárt) kellett keresnie. Olyan egészségbiztosítással is szükséges rendelkeznie, amely koreai tartózkodása alatt legalább 100 millió won (75 ezer dollár) fedezetet nyújt kórházi kezelésre és az illető esetleges hazautaztatására. Vízumért az igénylő az ország koreai nagykövetségén jelentkezhet.
Dél-Korea kormánya emellett azt is tervezi, hogy a mesterséges intelligencia igénybevételével további angol nyelvű útikönyveket és foglalási platformokat fejleszt közlekedési eszközök igénybevételéhez. A helyi szakemberek abban bíznak, hogy 2027-re évi 30 millió turistát sikerül az országba csábítani – beleértve a digitális nomádokat is –, és Dél-Korea elérheti a 30 milliárd dolláros turisztikai bevételt.
Nomádok oldala
A digitális nomádok Nomad List néven népszerű weboldalt is működtetnek. Közösségük több mint 32 ezer tagot számlál. Az oldal segítségével kapcsolatot teremtenek egymással, és száznál több ország 1361 települését osztályozzák, tucatnyi szempont alapján. Értékelik egyebek mellett a megélhetési körülményeket, a közbiztonság fokát, az időjárást, a levegő minőségét, az egészségügyi szolgáltatás színvonalát, az internetelérhetőséget, a helyiek angolnyelv-tudását, az éjszakai életet, de még az idegenekkel való barátságosságot is.
Csábító országok
Az A Brother Abroad weboldal statisztikái szerint a világon ma már 35 millióra tehető a digitális nomádok száma. Ahogy emelkedik az e meghatározással jellemzett munkaformát és életmódot választók száma, úgy nő a számukra vízumot kínáló országok száma is.
Ezt állapította meg Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (World Tourism Organization – UNWTO) 2023. novemberi jelentése is, mely 54 úti cél ajánlatát foglalta össze. Ebből kiderül, hogy az országok 47 százaléka egy évre szóló vízumot kínál a nomádoknak. 39 százalékuk mentesíti is őket az adófizetés alól, 17 százalékuk pedig minimális jövedelmi követelményeket sem támaszt velük szemben. (Például Marokkó, a Bahama-szigetek, Anguilla szigete – Nagy-Britannia tengerentúli területe –, Curaçao szigete – Hollandia társult állama a Karib-tenger térségében – és Saint Lucia, a Kis-Antillák szigetállama). Azonban a vizsgált államok mindössze 6 százalékában nem kérnek díjat a vízumkérelem benyújtásakor. (Például Arubán, a Mauritiusi Köztársaságban és Georgiában, a volt Grúziában.)
(Fotók: Pexels.com)
