Tart a vita arról, vajon a távmunka-e az üdvözítő, vagy az, ha az alkalmazottak kizárólag irodában végzik a munkájukat. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. Ezért is látják sokan a megoldást a hibrid munkában, melyhez az irodák is alkalmazkodnak.
A távmunka kényszerből vált mindennapossá, megszokottá. A koronavírus-járvány idején az alkalmazottak akkor sem kereshették volna fel munkahelyüket, ha akarták volna.
Vissza az irodába?
Manapság viszont egyre több vállalatnál teszik újra kötelezővé a mindennapi irodába járást. Még akkor is, ha munkavállalóik legalább a hét egy részében szívesebben töltenék munkaidejüket home office-ban. S még akkor is, ha vezetők és beosztottak egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a dolgozók távmunkában is képesek ugyanolyan minőségben elvégezni feladataikat, mint ha a hét minden munkanapját az irodában töltenék.
Magyarországon például 2025. július 1-jétől a MOL-nál megtiltják a home office-t, a munkatársaknak be kell járniuk az irodába. Hivatalos megfogalmazásban a cég megszünteti az otthoni munkavégzés szabályzatát, és a rendszeres irodai jelenlét válik alapértelmezett munkavégzési formává. (A csoport szolgáltató vállalatai kivételt jelentenek.)
A világcégek közül korábban már többen is így döntöttek, például az IBM, a Google, az Amazon.
Mit szeretnének a munkavállalók?
Az is igaz, hogy a szakemberek – cégtulajdonosok, cégvezetők, HR-esek – körében továbbra is zajlanak a szakmai viták, vajon mely munkavégzési mód lenne az üdvözítő, melyek az előnyök, hátrányok. Érvek és ellenérvek csatáznak, s a visszatérés vagy a home office mellett a hibrid munka lehetőségét is egyre többen fontolóra veszik.
Való igaz, minden egyes cégnél, azon belül is a munkafolyamatoknál, feladatköröknél, külön-külön lehetne, kellene megtalálni a lehető legjobb megoldást. Az is lényeges szempont lehet, hogy munkaerő-toborzáskor manapság a jelentkezőknek már az az egyik legfontosabb kérdése, vajon az adott cég engedélyezi-e a távmunkát – legalább részben.
A House of Business nemrég végzett kutatást arról, vajon milyen módban vállalnának leginkább munkát az irodai alkalmazottak. A válaszadók döntő többsége a hibrid munkavégzés híve. Valamennyivel többségben vannak azok, akik elsősorban otthonról dolgoznának, és csak néha járnának be munkahelyükre, mint akik főleg az irodában végeznék munkájukat, és csupán alkalmanként maradnának home-office-ban.
Milyen minőségű iroda várja a dolgozókat?
A vállalatirányítóknak, a HR-es szakembereknek arról is beszélniük kell, hogy ha az alkalmazottaknak teljes vagy részmunkaidőben vissza kell térniük a hivatali munkavégzéshez, akkor milyen irodában lenne ideális újrakezdeni a munkát. Mert az iroda minőségével, tulajdonságaival összefüggő igények, kívánságok alaposan megváltoztak az elmúlt esztendőkben. S velük immáron a lehetőségek is.
A cégvezetők számára fontos a központ (a székhely) kiváló lokációja, de a fő kritériumok között az irodaház magas minőségű szolgáltatásai számítanak mérvadónak a helyiségek bérléskor.
A jövő irodája kiváltja a nappalit
A kutatók szerint leáldozott a klasszikus irodák csillaga. A jövő az élhető, rugalmas és kollaboratív tereké. A jövő irodája pedig már nem versenyez a nappalival, hanem egyenesen kiváltja azt.
A kutatás kapcsán Surányi Kinga szervezetpszichológus, HR-szakember úgy látja, az online meetingek nem pótolják a személyes jelenlétet:
„Az emberek vágynak a kapcsolódásra és a valahová tartozás érzésére. A munkahely már nemcsak munkatér, hanem közösségi tér is kell, hogy legyen.”
Mazsaroff Kata, a Colliers Magyarország ügyvezetője az új igényekhez megszületett új fogalmat magyarázza:
„A »destination office« azt jelenti, hogy az iroda nem csak funkcionális tér, hanem vonzó és inspiráló közeg. Ez nemcsak dizájn kérdése. Ide tartozik a könnyű megközelíthetőség, az egészséges környezet, a technológiai felszereltség és az a fajta közösségi atmoszféra, ami támogatja az együttműködést, az innovációt, a produktivitást és a vállalati kultúra megélését.”
Az ügyvezető szerint a változó gazdasági-piaci környezetben a munkavállalók irányából érkező újfajta elvárások hatására felerősödött az igény a rugalmas, könnyen alakítható, azonnal használható (plug & play) megoldásokra is.
„Ma már nemcsak az számít, hogy mennyibe kerül egy iroda. Egyre fontosabb, hogy mit képes nyújtani. A legjobb, ha közösséget, kényelmet, szabadságot, imázst.”
Irodahotelek: rugalmasság, szabadság
A hibrid munkavégzés iránti igény növekedésével, és ennek az igénynek a teljesítésével a cégirányítók joggal teszik fel a kérdést: az irodában minek tartanának fenn mindenkinek asztalt, ha a heti munkaidő egy részében úgysem használják ki?
„A vezetők rájöttek arra, hogy sokkal hatékonyabb egy bázist létrehozni, ha egy kolléga bejárna az irodába, vagy aznap csak egy partnert fogadna a tárgyalóban”
– mondja Fehér Attila, a House of Business vezetője.
Az irodahotel-koncepció a rugalmasságra és a szabadságra épít. Vagyis az irodák bérlői bármikor növelhetik vagy csökkenthetik a teret, helyszínt cserélhetnek, vagy válthatnak óradíjból havidíjas keretre – mindezt hosszú távú elköteleződés nélkül.
„A teljes üzemeltetést, a berendezést, az IT megoldásokat és akár a postát vagy a kutyasétáltatást is átvállaljuk. Ha kell, falat is bontunk”
– említi ennek kapcsán a lehetőségeket Fehér Attila.
E rugalmasság jellemezheti a startupokat, de akár az ötven főt számláló középvállalatokat is. Vagyis vezetőiknek nem kell már ma előre tudniuk, miként működik majd a cégük néhány év múlva. Inkább a tér alkalmazkodjon a ma vállalkozásához és jelenlegi munkatársaihoz. Mert egy munkahely akkor működik jól, ha alkalmazkodik az emberhez – és nem fordítva. Ráadásul, ha jó a tér kialakítása, akkor az egyszerre lehet otthonos, inspiráló, funkcionális. Elmúlt az az időszak, amikor egy irodában a babzsák és a csocsóasztal jelentette a jóllétet…
A szakemberek szerint az irodahotelek piaci részesedése pár éven belül 5-ről akár 30 százalékra is növekedhet.
(Nyitókép és további fotók: Draskovics Ádám; grafikonok: House of Business)
