A holland festő művei októberben költöznek az osztrák fővárosba, de elővételben már most érdemes jegyet váltania annak, aki nem akar lemaradni az óriási érdeklődéssel várt tárlatról.

Nem kell nagy kockázatot vállalnia annak, aki ma Rembrandt-festményt akar vásárolni. Biztos lehet abban, hogy tőkéjét jó helyre fekteti be. De a nagy holland mester kézjegyével ellátott művet manapság már nagyon nehéz vásárolni. Azt is csak rendkívül nagy összegért lehetne.

Feltűnő, majd újra eltűnő mesteri képek

Valakinek azért mégis sikerült 2023 nyarán, amikor két, egymással összefüggő kicsiny, mindössze 20 centiméter magas portrét sikerült megvennie a Christie’s-nél, több mint 13 millió euróért. Az aukciósház korábban 7 és 9 millió euró között állapította meg az értékét.

A Christie’s látókörében egyszer már felbukkant e portrépáros, éppen kétszáz évvel ezelőtt, de aztán eltűnt mindenki látóköréből. Még a mai művészettörténészek számára is ismeretlenek voltak. Egy brit család gyűjteményében fedezték fel őket; tagjainak fogalma sem volt arról, hogy az a holland festő alkotása. A házaspárt ábrázoló képkettős 1635-ben készült.

2023 decemberében is feltűnt egy Rembrandt-alkotás, a Sotheby’s árverésén. A holland festő 1628-as műveként azonosították a Királyok imádatát (Adoration of the Kings), melyért új tulajdonosa 15 millió dollárt fizetett. A 25,4×20 centiméteres monokróm festményt a művész a húszas éveinek elején festhette.

Egyébként a Christie’s tartja a Rembrandt-művek aukciós világrekordját. 2009-ben állították fel, amikor a Fegyveres ember arcképe (Portrait of a Man with Arms Akimbo) több mint 20,2 millió fontért (23,6 millió euróért) kelt el.

Színek és illúziók

Rembrandt munkáinak túlnyomó többsége azonban nem magánszemélyek nappalijában függ, hanem mindenki által látogatható múzeumok falán. Jó részük az amszterdami Rijskmuseumban található. Így leghíresebb alkotása, az Éjjeli őrjárat is.   

A Rijsk is adott kölcsön műveket a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és az arany évszázad festészete című kiállításához, mely 2014. október végétől több mint négy hónapon át volt látható Budapesten, többek között a holland művész húsz alkotásával.

Aki lemaradt róla, vagy ismét meg akarja csodálni a festő remekműveit, idén legközelebb Bécsig kell elautóznia. 2024. október 8-tól az ottani Szépművészeti Múzeumban, a Kunsthistorisches Museumban (KHM) rendeznek   nagyszabású Rembrandt-kiállítást. A Rembrandt – Hoogstraten. Farbe und Illusion című tárlaton hatvan festményt, rajzot és nyomatot mutatnak be a holland festőtől és tehetséges tanítványától, Samuel van Hoogstratentől. Rembrandt festményei közül hat a KHM saját gyűjteményéből származik. Mellettük érkeznek kölcsönbe alkotások a New York-i Metropolitan Museum of Arttól, a londoni Royal Collectiontől, a párizsi Louvre-ból, a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumból, valamint magángyűjtőktől. A kiállítás középpontjában a színek és az illuzionisztikus technikák állnak.

Tekintettel a nagy érdeklődésre, már február elején megkezdték a jegyárusítást.

Stressz-szint csökkentő művészet

S ha már az osztrák főváros, ha már kiállítás, íme egy érdekes kutatás megállapítása. A művészet jót tesz a léleknek – tudjuk, tapasztaljuk magunkon is, ám a Bécsi Egyetem pszichológusaiból álló kutatócsoport az állítást tudományosan is igazolta.

Bécs város budapesti nemzetközi irodája nemrégiben adta hírül, hogy a kutatók kiderítették: már negyedóra alatt jobb kedvre derül az, aki Beethoven IX. szimfóniáját hallgatja, miközben Klimt Beethovenfríz című alkotását szemléli.

A Wiener Secession látogatóit arra kérték, hogy nézegessék a Beethovenfrízt, miközben Beethoven szimfóniáját hallgatják. Azt a zeneművet, amely a műalkotást ihlette. Egy másik csoport zenehallgatás nélkül tette ugyanezt. A kísérlet során kiderült, hogy azok a látogatók, akik a festmény szemlélése mellett a muzsikát is hallgatták, jobban élvezték a művészetet, stressz-szintjük pedig csökkent.

„Ha egyszerre két érzékszervünkön keresztül érkezik a stimuláció – méghozzá esztétikus, művészi formában –, akkor az jelentősen felerősíti az esztétikai élményt. Ezáltal csökken a félelem és a szorongás” – magyarázta Helmut Leder, a kutatás vezetője.

A kutatás egyben azt is megállapította, hogy – zenével vagy anélkül – már 14 percnyi múzeumban töltött idő csökkentette a látogatók stressz-szintjét, félelmeit, és jobb kedvre derítette őket.

Leder kiemelte: a pozitív hatás szempontjából nem mindegy, hogy valódi művészetről vagy giccsről van szó. Mert a művészet a lelkünknek csak akkor tud jót tenni, ha azt érezzük, hogy kaptunk is valamit, ami fontos a számunkra – ez különbözteti meg a giccstől.

A minderről szóló tanulmány Anna Fekete, a Bécsi Egyetem doktorandusza kutatásának eredménye, melyet Helmut Leder vezetésével végzett, s az APA PsycArticles című szaklapban jelent meg.

Aki pedig szeretné, a múzeum jóvoltából maga is kipróbálhatja a hatást: fülhallgatókat bocsátanak a látogatók rendelkezésére, amelyekből Beethoven IX. szimfóniája szól.

(Nyitókép: Rembrandt Harmensz van Rijn: Önarckép, 1657 körül; Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie © KHM-Museumsverband)

(Cikkfotó: ©Wiener Secession/Zsolt Marton)