Ismét elkészült a magánegészségügyben tevékenykedő harminc legbefolyásosabb magyar szereplő listája, és a legtöbb árbevétellel rendelkező, járó- és fekvő-betegellátást nyújtó honi magánintézmény rangsora.
Az állami egészségügy gyengélkedése Magyarországon továbbra is a magánellátás irányába tereli a pácienseket, de az orvosokat is.
Vége a nagy átrendeződésnek
Az elmúlt hat–hét évben folyamatosan új befektetők, új szereplők jelentek meg e piacon, és ezzel együtt folyamatosan történtek konszolidációs lépések. Mára lezárulóban van e növekedési szakasz, s a következő években nagyobb az organikus fejlődésnek, a költségek optimalizálásának, a hatékonyság növelésének lesz nagyobb lesz nagyobb szerepe. Ez folyamat egy korábbinál stabilabb piacszerkezet mellett fog zajlani, nagyobb átrendeződést már nem várnak a szakemberek.
Karli Péter Heal Partners Kft. tulajdonosa és ügyvezetője sem, aki a 2024 novemberében, a Nagy Magánpraxisnap tiszteletére megjelent TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című nyomtatott kiadványban foglalta össze a honi egészségügyi szolgáltatások helyzetét, kiemelt figyelemmel a magánellátásra. A szakértő egyike volt annak a szakmai zsűrinek, mely kiválasztotta, hogy e sajátos piacon kik a legbefolyásosabbak 2024-ben. E listán szerepelnek kórházigazgatók, magánegészségügyi intézmények tulajdonosai, orvosok, szakértők, egészségpolitikusok.
Íme a legbefolyásosabb 30 szereplő a magánegészségügyben
Dr. Babai László (alapító-igazgató, Prima Medica), Bartók János (igazgatósági tag, UNION Biztosító), dr. Börzsei-Knoll Veronika (tulajdonos-ügyvezető, Emineo Magánkórház), Budai József (ügyvezető igazgató, OTP Egészségpénztár), dr. Csermely Gyula (intézetalapító, RMC Clinics), dr. Csernavölgyi István (vezérigazgató, Budai Egészségközpont), Fábián Gergely (igazgatósági tag, TritonLife Csoport), dr. Fábián Lajos (orvos, vállalkozó, TritonLife Csoport), Haraszti Péter (alapító-vezérigazgató, vállalkozó, TritonLife Csoport), dr. Hupuczi Petronella (ügyvezető orvos, Maternity Magánklinika), dr. Karai Gábor (ügyvezető igazgató, Teladoc), dr. Kirschner András (ügyvezető orvos, Swiss Medical), dr. Kóka János (alapító, felügyelőbizottsági elnök, Doktor24), Kókay András (ügyvezető, Pozitron-Diagnosztika), Kovács Antal (ügyvezető igazgató, Doktor24 – Da Vinci Magánklinika), Kovács Róbert (ügyvezető igazgató, Semmelweis Kft.), Lancz Róbert (társalapító, Doktor24), Lévai Richárd (ügyvezető igazgató, Synlab), dr. Mári Róbert (ügyvezető, Wáberer Medical Center), dr. Moravcsik Bence Balázs (alapító-orvosigazgató, Budapesti Mozgásszervi Magánklinika), dr. Papik Kornél (ügyvezető igazgató, Dr. Rose Magánkórház), dr. Rékassy Balázs (orvos, egészségügyi szakmenedzser), dr. Sinkó Eszter (egészségügyi közgazdász, dékánhelyettes, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ), dr. Soós Miklós (ügyvezető igazgató, Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum), dr. Szócska Miklós (egyetemi tanár, dékán, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ), Straub Fanni (magánegészségügyi szakértő, alapító, Foglaljorvost.hu)), Ahmet E. Usta (ügyvezető igazgató, Liv Duna Medical Center), dr. Váradi Péter (ügyvezető orvos, Prémium Egészségpénztár), dr. Vasas István (alapító, főigazgató-főorvos, Kardirex), dr. Végh Attila (egészségügyi szakember).
Sikeresek az alapítványi egyetemek magánegészségügyi vállalkozásai
Emellett a kiadvány a 2023. évi árbevételek alapján rangsorolta a TOP30 járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményt, és publikálta 2022/2023-as árbevétel-növekedésének arányát is. E lista idén először tartalmazza az alapítványi egyetemek magánegészségügyi vállalkozásait, melyben mind a három orvosi egyetem magánszolgáltatója (Semmelweis Egészségügyi Kft., Mediversal/Udimes Szeged, UD youMED – Debreceni Egyetem) be tudott kerülni a Top30 közé. A rangsor érdekessége, hogy a Medicover rendszeresen késve készíti el beszámolóját, így a kiadványban megjelent táblázat készítésekor a szerkesztők még a 2022-es adatokat szerepeltették. Ám azóta megjelentek a 2023-as adatok is, így mi már ezzel kiegészítve közöljük az első tíz helyezettet.
Emellett a TritonLife Csoport két sorban is szerepel a táblázatban. Ennek oka, hogy az egyikben a 2023-ban megvásárolt, 22 dialízisközpontot tömörítő Fresenius MC bevétele is szerepel, tükrözve a 2023. december 31-i állapotot. Azonban 2024. év elején a céget eladták az államnak, ezért a kiadvány szerkesztői dialíziscenter nélküli sort tekintik mérvadónak az összehasonlítás szempontjából.
A legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó magyar magánegészségügyi intézmények
| név | Árbevétel (milliárd forint) | Árbevétel-növekedés 2022/2023 |
| Medicover | 27,9 | 21,4% |
| TritonLife Csoport –dialíziscenterrel | 35,8 | 103% |
| TritonLife Csoport –dialíziscenter nélkül | 22,3 | 26% |
| Budai Egészségközpont | 18,1 | 19% |
| Doktor 24 Csoport | 16,0 | 8% |
| Affidea | 10,5 | 1% |
| Swiss Clinic | 8,3 | 11% |
| Dr. Rose Csoport | 6,7 | 14% |
| Liv Duna Medical Center | 5,2 | 11% |
| Waberer Medical Center | 5,0 | 29% |
| Maternity Magánklinika | 4,4 | 9% |
A magánellátás megkerülhetetlen szereplővé vált
A TOP 30 szereplőinek összes bevétele elérte a 170 milliárd forintot, s e mostani listára már minimum 1,4 milliárd forintos 2023. évi árbevétellel lehetett bekerülni. Ez 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, mely az inflációt figyelembe véve csak lassú növekedést jelez. A profitabilitás csökkenő volt. Ennek okait a szakemberek a növekvő energiaárakban, a bérekre fordított kiadásokban, a forintromlás miatt is bekövetkező beszerzésiköltség-emelkedésekben látják. Magyarországon a magánegészségügy szolgáltatási piaca már eléri a 700–800 milliárd forintot. A Nagy Magánpraxisnapon is elhangzott: mindez azt jelenti, hogy a teljes magyar egészségügyi piac csaknem egynegyedét már a magánellátás teszi ki, így megkerülhetetlen szereplővé vált.
A trendek folytatódnak
Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász harmadik alkalommal gondozta szerkesztőként az Egészség& Üzlet Kiadó gondozásában megjelent magazint. Célja, hogy átfogóan bemutassa mind az érdeklődő átlagembernek, mind a szakmának a magyar magánegészségügyet. Legfontosabb, szereplőit, legsikeresebb intézményeit. Megismertesse azokat a döntéshozó, nagy befolyással rendelkező embereket, akik a magánellátási piac meghatározó szereplői. Rálátást nyújtson az aktuális trendekre, a változások hátterére, valamint azokra, akik a folyamatokat irányítják.
Ami a trendeket illeti, amíg az állami egészségügy helyzete változatlan marad, illetve tovább romlik, a várólisták pedig tovább nőnek, a betegek érdeklődése a magánellátás irányába fordul. Helyzetüket nehezíti, hogy sokuk anyagi helyzete az elmúlt években kevésbé engedte meg, hogy éljenek is e szolgáltatással. Az infláció csökkenése, a keresetek növekedése vélhetően elmozdulást hoz e téren, és nőhet az érdeklődés az egészségbiztosítások, egészségpénztárak iránt is.
Felmérések szerint a magyar lakosság fele még közvetlenül saját pénztárcájából fizeti a magánellátást. Az egészségügyre fordított további költések 14 százaléka egészségpénztárból, 12 százaléka biztosítási vagy munkáltatói finanszírozásból történik. A nagyobb összegű beavatkozások 8 százalékát a betegek hitelből fedezik.
A vállalkozásoknak is érdeke munkavállalóik jó egészsége
A magánellátóknál joggal bizakodhatnak abban, hogy a cégek a jövőben még inkább felismerik maguk számára szolgáltatásaik jelentőségét. Minél kisebb egy vállalkozás, annál kevesebb az esély arra, hogy képes üzemorvost foglalkoztatni, annak költségeit fedezni. Ma már egy munkavállaló munkahelyét nem kizárólag annak alapján választja meg, mekkora lesz a fizetése. Figyelembe veszi az egyéb juttatásokat is, melyek hozzájárulhatnak jólétéhez és jóllétéhez. Ezek között előkelő helyen szerepel, vajon egy vállalkozás figyel-e alkalmazottjai egészségére, a prevencióra. Lehetőséget nyújt-e arra, hogy egy évben legalább egyszer felajánlja számukra, hogy a magánellátó rendszerben általános szűrővizsgálaton vegyenek részt.
Minderről különben a Nagy Magánpraxisnap kerekasztal-beszélgetésein is sok szó esett. Egy vállalkozásnak jól felfogott érdeke is lenne e vizsgálatok költségeinek fedezése. Hiszen esetleg jóval többe kerülhet később egy értékes munkatárs kiesése, táppénzének fizetése betegsége esetén, mint a rendszeres szűrővizsgálatok árának fedezése. Amelyek esetleg képesek megelőzni tartós betegségek kialakulását. S az sem hátrány, ha egy alkalmazott, baj esetén nem munkaidőben szervezi saját egészségügyi ellátását.
Legyen a legjobb, legmodernebb, a legközelebbi időpontban
Magánegészségügyi szolgáltatást egy évben a magyar lakosság egyharmada vesz igénybe – derül ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. legfrissebb, 2024 augusztusában, 515 ember bevonásával, reprezentatív minta alapján végzett kutatásából. A lakosság 60 százaléka vett már igénybe magánfinanszírozott egészségügyi ellátást. A válaszadók 2 százalékánál egyáltalán nem számítanak az egészségére fordított költségek, az elérhető legjobbat, legmodernebbet kívánják igénybe venni. 21 százaléknál is másodlagos szempont az ár, a minőség áll az első helyen. A lakosság fele a legjobb ár-érték arányú megoldást keresi, amikor egészségügyi kiadásáról van szó.
A betegek számos szempontot vesznek figyelembe, amikor magánszolgáltatót keresnek. A kiadványban így összegez Kertész Balázs közgazdász, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője:
„A lista elején szerepel, hogy rövid időn belül kapjon a beteg időpontot, megfelelő legyen megfelelő legyen az orvosok, nővérek, hozzáállása és kommunikációja. fontos a szolgáltató fizikai közelsége és a szolgáltatás ára. Talán a legnagyobb változás az a korábbi évekhez képest, hogy kevésbé számít a választásban, mennyire nagy név egy orvos az adott szakmában, sokkal fontosabb a megfelelő hozzáállás és a betegtájékoztatás.”
A felmérésből az is kiderül, hogy az egyik legfontosabb információforrás az intézmények weboldala, közösségimédia-felülete. Ezeket a magánszolgáltatást igénybe vevők több mint négyötöde felkeresi. Sokan a barátoktól, ismerősöktől szereznek információkat arról, milyen élményeket, tapasztalatokat szereztek korábban a magánegészségügyben. A direkt reklámok szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent.
(Fotók: Pexels.com)
