Gál Tibor egri borászt választották meg társai az év legjobb magyar borászának. Az Egri Csillag fehér bor megvalósításának ötlete is a pincészet nevéhez fűződik, mely egyik fő termékévé vált.
A bor elsősorban kultúrát és nem alkoholt jelent. A magyar bor túlélésének záloga pedig a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. Mindez a Borászok Borásza díjátadó gálán hangzott el. 2025. május 9-én immáron tizenkilencedik alkalommal adták át e megtisztelő címet ünnepélyes keretek között, ezúttal az impozáns budapesti New York Palotában.
Az eddigi legfiatalabb nyertes
A Borászok Borásza jelöltjeinek, az 50 legjobb magyar borászának listáját minden alkalommal a korábbi évek győztesei állítják össze. Ezt követően az ötven kiválasztott egy-egy szavazattal, két forduló során választja meg a végső győztest. A díjat gondozó Vinum Praemium Alapítvány 50 fős jelöltlistáját február végén a Borkonferencián hozta nyilvánosságra. Majd kialakult shortlist, öt borásszal: Balassa István (Tokaji borvidék), Gál Tibor (Egri borvidék), Ipacs Szabó István (Villányi borvidék), Szászi Endre (Badacsonyi borvidék) és Maurer Oszkár (Délvidék borrégió), Közülük került ki az idei nyertes.
Ezúttal a megtisztelő címet Gál Tibor egri borász, a Gál Tibor Pincészet tulajdonosa érdemelte ki, aki a díjat Bárdos Sarolta tokaji borásztól, az előző év kitüntetettjétől vehette át. A győztes negyvenéves, a legfiatalabb, aki elnyerte az elismerést. A díj mellé egyúttal megkaphatta a 19. csillagot a Borászok Borásza Csillagok Sétányán, mely Budapest Belvárosában a Zrínyi utcában található.
Továbbörökíti édesapja munkásságát
Gál Tibor valójában ifj. Gál Tibor, aki örökölte az egri családi pincészetet. Id. Gál Tibor az Egervin borászati ágazatvezetőjeként dolgozott, amikor 1989-ben Ludovico Antinori márki meglátogatta a borkombinátban. Megismerkedésüket követően meghívta a toszkániai Ornellai birtokra, és felajánlotta, legyen a borászuk.
A család 1992 végén tért haza Olaszországból, ezt követően alapította meg a Gál Tibor Pincészetet, mely G.I.A. Kft. néven indult el. Az első évben felvásárolt szőlőből Chardonnay, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos készült, 36 ezer palackkal. Az első szőlőterületeket 1997-ben vették meg meg. 2002-ben születtek meg az első dűlőszelektált Pinot Noirok a Síkhegy, Pajados, és a Grőber dűlőkről. Ekkor már csaknem 300 ezer palack bor készült a pincészet érdekeltségeiben. Gál Tibor Dél-Afrikában is vállalt szaktanácsadói munkát, itt hunyt el 2005-ben, tragikus hirtelenséggel.
A pincészetet ezt követően Gál Tiborné vezette, de ekkor már ifj. Gál Tibor is bekapcsolódott a munkákba, miközben a Corvinus Egyetem borászati szakát végezte. 2011-ben lett a birtok főborásza és szakmai vezetője azzal a céllal, hogy továbbörökíti édesapja munkásságát.
2011-ben két magyar csendestárs érkezett a pincészethez, s újszerű birtok létrehozásának munkálataiba fogtak. Emellett a borturizmus fellendítésére egy modern borkomplexum megvalósítását is tervbe vették Eger belvárosában.
„Örökség volt a borászat, amibe hirtelen csöppentem bele. Eleinte csak a kötelességet láttam benne, majd az idő haladásával, apránként értettem meg, hogy ez az út az enyém. Ez pontosan az az élet, amit élni szeretnék. Alkotni akarok! Mára a szőlészetet én vezetem, a pincében a borkészítés összes fázisát irányítom és csinálom. Már nagyon élvezem. Igyekszem folyamatosan képezni magam és időt szánni arra, hogy megértsem a szőlők egyedi tulajdonságait, majd azt felhasználva tökéleteset alkossak. Ez a lételemem”
– olvashatók ifj. Gál Tibor gondolatai a pincészet weboldalán.
Út az organikus szőlőtermesztéshez
A pincészet Síkhegy és a Pajados dűlőkben bővül tovább, valamint Tornyoson, mely ma már a Síkhegy része, valamint Nagy-Egeden. 2012-től Gálék három borra koncentrálnak, az Egri Csillagra, Pinot Noirra és az Egri Bikavérre. Érdekesség, hogy az Egri Csillag gondolata a pincészetben született meg 2010-ben, az Egri Bikavér fehér párjaként.
A Gál Tibor Fúzió elnevezésű borkomplexumot 2014-ben nyitották meg, 1400 négyzetméteren. Található benne egy ötszáz éves tufapince, borbár, borbolt, lounge, egy 120 fős kóstolóhelyiség, s itt kapott helyet a Bikavér Múzeum.
„Törekszünk arra, hogy boraink innovatívak legyenek, de hagyományokat követve készüljenek. A természetet tiszteljük, ami otthont biztosít a növényeknek, így célunk, hogy minimalizáljuk a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Utunk már tart az organikus szőlőtermesztés felé, és ez az út nagyon sokat jelent és tanít számunkra. Szeretnénk minél természetesebbek maradni, a minőség feláldozása nélkül, de nem akarunk átlagosak lenni. Arra figyelünk, hogy amit készítünk, az kifejező, kimunkált, izgalmas és őszinte legyen”
– fogalmazza meg filozófiáját a Borászok Borásza.
Borászok barátai
A Borászok Borásza díj mellett adták át a Borászok Barátja különdíjat és nevezték meg a Jövő Borásza-ösztöndíj idei nyertesét is.
A Jövő Borásza elismeréssel Peszlen Tamás Sándor borászhallgatót jutalmazták, aki egymillió forint ösztöndíjat is kapott külföldi szakmai gyakorlatra.
Borászok Barátja lett Kézdy Dániel borgyűjtő, borkereskedő, szakértő. Ő alapította a Vinoport bormagazint, részt vett a Borsmenta magazin elindításában is, s szerzője az Emberek és dűlők című kötetnek. E díjat olyan civil személyiség kaphatja meg, aki tevékenységével kiemelkedő módon képviseli a magyar bor érdekeit, és nagyban segíti a magyar borászok munkáját.
(Nyitókép: MTI/Purger Tamás, további fotó: Gál Tibor Pincészet)
