Az egynapos színvonalas üzleti konferencián a magyar gazdasági élet jeles szereplői megfogadták a rendezvény mottóját: „Halljuk, látjuk, mondjuk”.
1 nap, több mint 50 előadó, 3 szekcióterem
Egy új világrend van kialakulóban. Ennek megértése, s az ehhez való alkalmazkodás a magyar gazdaság és politika szereplőinek egyik fő feladata napjainkban. Így összegezhetők Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának szavai.
Az igazgató az Economx portál Business Talks ’24 egész napos üzleti konferenciájának nyitóelőadását tartotta, s ezzel világgazdasági és magyar gazdasági környezetbe helyezte a rendezvény tartalmát.
Az esemény kiemelt témái közé tartozott a családi vállalkozások generációváltása a menedzsmentben és a tulajdonosok között, s a részben ezzel összefüggő cégeladások (exit) kérdésköre. A gazdaság egyik kulcsszava az innováció; az ehhez kapcsolódó konkrét példák, tanulságos esetek és történetek is nagy hangsúlyt kaptak az április 15-én, a Magyar Zene Házában tartott rendezvényen.
A színvonalról jeles előadók és vendégek voltak hivatottak gondoskodni. Közöttük ott voltak a gazdasági élet médiumokból is ismert főszereplői, és olyan vállalkozók is, akik ugyan a nyilvánosságban kevésbé szerepelnek (vagy szeretnek szerepelni), de a szakma előtt szívesen szólalnak meg. Akár előadóként, akár kerekasztal- vagy pódiumbeszélgetések résztvevőiként. A nap során több mint 50 meghívottat lehetett meghallgatni s olykor egyszerre három szekcióteremben folytak az előadások, beszélgetések.
2030: 20 ezer exportképes kkv a cél
A világban ma nagyhatalmi küzdelmekre, blokkosodásra, új erőközpontok, s középhatalmak felemelkedésére kell számítani – fogalmazott Kitörés a közepesen fejlett státuszból – A konnektivitás magyar stratégiája című előadásában Orbán Balázs. Hangsúlyozta, hogy politikai és gazdasági értelemben is dönteni kell, hogy Magyarország a nyitást vagy a bezárkózást választja. A nyitás mellett foglalt állást, és felvázolta azokat a célokat, feladatokat és politikai intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarország gazdasága továbbra is versenyképes legyen. S továbbra is ott legyen a fejlett országok között. Mert szavai szerint a Világbank felmérése szerint a 19 ezer dolláros egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) Magyarország már a fejlett országok közé tartozik. A cél 2030-ra a 40 ezer dolláros GNI-szint. Ehhez a GDP-arányos exportnak el kell érnie a száz százalékot, a beruházási rátának a 25 százalékot, a hazai beszállítói körnek a minimum 50 százalékos arányt. Legalább 40 nemzeti bajnok (nemzetközi szinten is erős) vállalatnak kellene működnie, és 20 ezer kkv-nak kellene exportra termelnie, a mai 12 ezer helyett.
145 ezer vállalkozás generációváltás előtt
Napjainkban a magyar gazdaságban működő vállalkozások életében mind fontosabbá válik a generációváltás. A 400 ezer működő vállalatból 145 ezer érintett benne. A rendszerváltozást, illetve az EU-csatlakozást, 2004-et követően létrejött vállalkozások 20–30 évesek, és alapítói betöltik, betöltötték a nyugdíjkorhatárt. Így át kell adniuk a stafétabotot az utódoknak vagy a menedzsmentnek. A számok azt mutatják, hogy a cégek kétharmadában ez nem sikerül. Ilyenkor a céget értékesíteni szükséges a vállalkozás fennmaradása érdekében. Mindezt már a BDO Corporate Finance két igazgatója, Boldis Zoltán és Szabó Zsolt említette előadásában.
E gondolatokhoz kapcsolódott Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. alapító- vezérigazgatója, aki mind egy pódiumbeszélgetésben, mind előadásában azt fejtette ki, milyen okok és indokok alapján érdemes vállalkozásának magyar cégeket vásárolnia. Mint mondta, amikor cégeket hasonlítanak össze, akkor azt nézik meg, hogy egy adott összegből egy vállalkozás mennyi értéket állít elő. A magyar vállalati szféra „még bőven hagy maga után fejlődési területet” – fogalmazott udvariasan. Ugyanakkor a magyar vállalatok hozampotenciálja magas. 2023-ban már a BUX is csaknem 40 százalékot hozott. Ám a BUMIX, a középvállalati index – amely a hazai kis és közepes kapitalizációjú cégek papírjaiból összeállított index –, több mint 45 százalékos növekedést ért el. Vagyis egy produktivitásban, termelékenységben problematikusabb vállalatcsoport óriási hozampotenciállal rendelkezik.
Erről az oldalról nézve különösen izgalmasak a magyarországi generációváltás kérdései. A BDO CF elemzésére, és a két igazgató előadására visszatérve kiderül: a cégük által vizsgált generációváltások kétharmadában családon belül sikerült megoldani az utódlást. Ötödében külső vezető vette át a cégirányítást, 14 százalékban pedig full exit történt. Vagyis a kockázatitőke-befektető társaságoknak – mint amilyen az OXO is – a magyar gazdaságban nagy szerepe volt és van a kkv-k fennmaradásában.
Mikor és hová kerül a „családi ezüst”?
Egy családi vállalkozásnak két fontos ismérve van. Az egyik, hogy a tulajdon nagy része természetes személyek kezében van. A másik, hogy legalább egy családtag operatívan is részt vesz a vállalat irányításában. Ennek pedig nagy a jelentősége. Ezt már Kürti Tamás, a KÜRT Akadémia Zrt. tulajdonos-intézményvezetője, a Family Business Network Hungary alelnöke magyarázta, hangulatosan. Mint családi vállalatok stratégiái és dinamikái című előadásában hangsúlyozta, ennek az a jelentősége, hogy családi vállalkozásokban hosszú távban gondolkodnak. Emiatt a válságokat sokkal nagyobb arányban élik túl, mint más tulajdonú vállalatok. Amikor a piacon dekonjunktúra van, képesek bevinni a cégbe a „családi ezüstöt” is. Mert hisznek abban, hogy amikor visszatér a piac, akkor ők már felkészültek lesznek. Ezzel szemben más vállalatok ilyenkor leépítenek, és nem készülnek a következő lépésre – összegzett az előadó.
Jó példák a magyar családi generációváltásra
A cégek családi generációváltására, az innovációra, vállalkozások sikeres átalakulására és fejlődésére sok jó példát hallhattunk. Kisebb vállalkozások nőhettek ezáltal nagyobbra, kisvállalkozások válhattak közép- és nagyvállalkozásokká.
A Schiller Autó Családot Schiller Gábor ügyvezető és fia. Schiller Márk marketing-igazgató képviselte, akik büszkén és szeretettel meséltek Schiller Péterről az alapító papáról-nagypapáról. Ő gumis műhely alapításával kezdte vállalkozását. Majd jött az autójavítás és a kereskedés használtautókkal. 1991-ben egy sátor alatt kezdte értékesíteni az Opeleket, három évvel később nyitotta meg szalonját. Azóta új telephelyek születtek, új márkák kerültek az értékesítési körbe. Ma már 40 milliárd forint a kkv-ból is kinőtt nagyvállalkozás forgalma, az alkalmazottak száma háromszáz fölött jár. Apa és fia bevallották: nem volt nézetkülönbségektől sem mentes a családban a fejlődés. Külső szakmai segítségre is szükségük volt a helyes irányok megszabásához (Kürti Tamáshoz fordultak), és a családi béke tartós megszilárdításához.
Családban maradt: Kisvállalkozásként indultak, óriások lettek
A BioTechUSA-Group történetét Lévai Bálint vezérigazgató, tulajdonos vázolta fel, és árulta el, miként lett a magyar kkv-ból nemzetközi vállalat. Még édesapját kereste fel az amerikai cég, s született meg a megállapodás. Ezt követően a családnak arról kellett dönteni, hogy rövid távon nőjön nagyra a cég, és következzen az exit, vagy inkább lassabb legyen a fejlődés. Az utóbbit választották, miközben a családi generációváltás is megtörtént.
A Béres Gyógyszergyár Zrt.-nél nem volt kérdés, hogy a családban marad a vállalat. Amit a nagypapa megalkotott, az fiúról unokára száll. Béres Marcell unoka ma már alelnök, innovációs igazgató, a család tudatosan készítette fel a vezetői szerepkörre.
Balogh „Szentkirályi” Leventét az egész ország ismeri. Apja nyomdokain haladt, bár kezdetben nem szörpöket akart gyártani, hanem profi sportoló akart lenni. De később beállt apjához. A Szentkirály faluban vett telephelyen vízre volt szükségük, hogy a lakóktól ne vegyék el a gyártás során. Fúrtak, és fúrtak, mígnem fantasztikus lelőhelyre bukkantak. De ez a szerencse még kevés volt. Az évek során folyamatosan és mindig jó döntéseket kellett hozni.
Id. Heimann Zoltán Heimann Családi Birtok feje. Minden bizonnyal családja a generációváltás bajnoka. Nemcsak e konferencián, hanem talán az egész országban! Ő képviseli a család kilencedik generációját, amely a szekszárdi vidéken borászattal foglakozik. Sváb származású családja még az 1760-as években fogott itt paraszti gazdálkodásba. Ő közgazdászként végzett, de megmaradt kötődése a tájhoz, a borkészítéshez. Fél hektáron, 10 ezer forinttal kezdte, sokáig hobbiként tekintett a bortermelésre. Ma 150 ezer palackot gyárt, negyedrészét exportálja. A fejlődést nem a mennyiség növelésében, hanem a minőség javításában látja.
Aki végighallgatta az előadásokat, pódiumbeszélgetéseket, eljutott a nagypolitika és a magyar gazdaság átfogó irányításától, céljaitól a nagyvállalatok, tőkealapok, bankok képviselőin át a hazai közép- és kisvállalkozások vezetőiig. Családtag-tulajdonosok tapasztalatait hallgathatta meg nehézségekről és sikerekről, a jövő elképzeléseiről.
Business Talk volt a javából.
(Nyitókép: Business Talks ’24, Fotók: KockázatiTőke.com)
